2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

A történelem legvérszomjasabb sorozatgyilkosa a kora újkori Németországban szedhette áldozatait

2020. március 11. 17:48 Múlt-kor

Habár Peter Niers (egyes forrásokban: Niersch, illetve magyarosan Nyers) legendája nem olyan széles körben ismert, mint a késő középkorból Vlad Țepeșé vagy a kora újkorból Báthory Erzsébeté, ugyanolyan hátborzongató – és az általa személyesen megölt emberek tekintetében jóval véresebb. Az említett két példához hasonlóan az idők kiszínezték számos természetfeletti elemmel, azonban személyének léte alapvetően nem kétséges.

Petter Stump
Egy másik korabeli gonosztevő, az állítólagos vérfarkas Petter Stump kivégzésének folyamata, amely igen hasonló volt Peter Niers halálához (kép forrása: Wikimedia Commons)

Betyár és boszorkány

A népi hiedelem szerint Niers a fekete mágia mestere volt, aki képes volt láthatatlanná válni, illetve macskává, kutyává, vagy kecskévé változni. Azt is beszélték, hogy e képességeket az ördög közreműködésével, emberi magzatok elfogyasztása által szerezte, és hogy egy bőr erszényben mindig tartott magánál néhány levágott csecsemőkezet, illetve -lábat.

Nem csoda tehát, hogy a német rabló-útonállót sokan a történelem legfélelmetesebb sorozatgyilkosai közt tartják számon.

Bár életének körülményei bizonytalanok, az 1581-ben kivégzett Niers vélhetően valamikor a 16. század folyamán született a Német-Római Császárság területén.

A század első felének fontos töréspontja volt az 1524 és 1525 között zajló német parasztháború, amely a francia forradalom előtti legnagyobb kiterjedésű felkelés volt Európában.

A társadalom szövetén hosszan tartó sebeket ejtő konfliktus során a földművelő köznép a gazdag birtokosok vagyonára és életére tört, várakat, kolostorokat és egész városokat feldúlva.

A belháborúban végül a földesurak képzett lovagjai és zsoldosseregei győzedelmeskedtek a szedett-vedett parasztok felett, azonban az emberéletet továbbra is meglehetősen olcsón mérték az elkövetkező évtizedek során a német területeken.

Az erőszakos bűnözés az instabil társadalomban tartósan az egekbe szökött, a feljegyzések szerint az 1570-es évektől az 1590-es évekig minden elkövetett bűncselekmény 11-15 százalékát tették ki a gyilkosságok.

A legveszélyesebbek a vidéket járó, magukat rendszerint juhászoknak vagy egyéb állattartóknak álcázó útonállóbandák voltak, akik külsejük, álnevük és „vadászterületük” gyakori változtatásával gyakran hosszú időn keresztül el tudták kerülni a felelősségre vonást.

Niers a feljegyzések szerint Elzászban hozta létre saját csoportját, miután kitanulta a „mesterséget” egy Martin Stier nevű bűnözőtől.

Stier 48 juhászból szervezte meg nagylétszámú bandáját, amellyel rettegésben tartott számos vidéket – 22 éves működése alatt a Stier-banda egészen Németalföldig eljutott. A gyilkoló, fosztogató juhászok vezetőjét 1572-ben fogták el és végezték ki.

Niers ennél szerényebb, általában 24 fős csapatot vezetett, ám szintén sokáig, a népdalok szerint 15 éven át terrorizálta az utazókat, amerre járt.

Az útonállók gyakran kisebb csoportokban, egymástól külön dolgoztak, a banda teljes egészében jellemzően csak akkor állt össze, amikor nagyobb zsákmányt szemeltek ki.

Niers és emberei idővel már ahhoz is vették a bátorságot, hogy falvakat és városokat támadjanak meg, ahol gyilkoltak, erőszakoltak és fosztogattak. Elzászon kívül Bajorországban és más délnémet területeken, valamint Kelet-Franciaországban és a Rajna-vidéken is jártak.

Ahogy egyre több tájon rettegték hírüket, úgy váltak egyre nagyobbá és kegyetlenebbé bűncselekményeik a különféle elbeszélésekben, ami öngerjesztő folyamattá vált – minél inkább rettegtek tőlük az emberek, annál inkább továbbköltötték kegyetlenkedéseiket.

Nagy valószínűséggel ez a tendencia az oka annak is, hogy Niers alakja német nyelvterületen ma is ismert.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Fegyveres parasztok egy 1525-ben készült német ábrázoláson (kép forrása: Wikimedia Commons)Helfenstein grófjának kivégzése a német parasztháborúban, az úgynevezett weinsbergi mészárlás során, Fritz Neuhaus 1879-es festményén (kép forrása: Wikimedia Commons)Helfenstein grófné könyörög férje életéért idősebb Matthäus Merian 1629-ben készült metszetén (kép forrása: Wikimedia Commons) 16Kóborló fegyveresek (nők és férfiak vegyesen) a német parasztháború idején (kép forrása: Wikimedia Commons)Harcoló német parasztok egy 1522-ben készült metszeten (kép forrása: Luisa Vallon Furmi / dreamstime.com)Zsákmányukat számoló rablóbanda egy 1530-ban készült metszeten (kép forrása: mediastorehouse.com)A kerékbetörés kezdetének és végének ábrázolása egy 1586-os illusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)Az „osculum infame”, azaz a „szégyenteljes csók”, amellyel a kora újkori néphit szerint a boszorkányok egyezséget kötöttek az ördöggel, a Compendium Maleficarum című 1626-os itáliai kiadvány illusztrációján (kép forrása: Twitter)A kerékbetörés alternatív gyakorlata egy 1633-ból való illusztráción: az áldozatot eleve a kerékhez kötözik, és bottal vagy vasrúddal törik el csontjait, ahogyan a leírás szerint Christman Genipperteingával is tették (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár