A történelem legvérszomjasabb sorozatgyilkosa a kora újkori Németországban szedhette áldozatait

Betyár és boszorkány

A népi hiedelem szerint Niers a fekete mágia mestere volt, aki képes volt láthatatlanná válni, illetve macskává, kutyává, vagy kecskévé változni. Azt is beszélték, hogy e képességeket az ördög közreműködésével, emberi magzatok elfogyasztása által szerezte, és hogy egy bőr erszényben mindig tartott magánál néhány levágott csecsemőkezet, illetve -lábat.

Nem csoda tehát, hogy a német rabló-útonállót sokan a történelem legfélelmetesebb sorozatgyilkosai közt tartják számon.

Bár életének körülményei bizonytalanok, az 1581-ben kivégzett Niers vélhetően valamikor a 16. század folyamán született a Német-Római Császárság területén.

A század első felének fontos töréspontja volt az 1524 és 1525 között zajló német parasztháború, amely a francia forradalom előtti legnagyobb kiterjedésű felkelés volt Európában.

A társadalom szövetén hosszan tartó sebeket ejtő konfliktus során a földművelő köznép a gazdag birtokosok vagyonára és életére tört, várakat, kolostorokat és egész városokat feldúlva.

A belháborúban végül a földesurak képzett lovagjai és zsoldosseregei győzedelmeskedtek a szedett-vedett parasztok felett, azonban az emberéletet továbbra is meglehetősen olcsón mérték az elkövetkező évtizedek során a német területeken.

Az erőszakos bűnözés az instabil társadalomban tartósan az egekbe szökött, a feljegyzések szerint az 1570-es évektől az 1590-es évekig minden elkövetett bűncselekmény 11-15 százalékát tették ki a gyilkosságok.

A legveszélyesebbek a vidéket járó, magukat rendszerint juhászoknak vagy egyéb állattartóknak álcázó útonállóbandák voltak, akik külsejük, álnevük és „vadászterületük” gyakori változtatásával gyakran hosszú időn keresztül el tudták kerülni a felelősségre vonást.

Niers a feljegyzések szerint Elzászban hozta létre saját csoportját, miután kitanulta a „mesterséget” egy Martin Stier nevű bűnözőtől.

Stier 48 juhászból szervezte meg nagylétszámú bandáját, amellyel rettegésben tartott számos vidéket – 22 éves működése alatt a Stier-banda egészen Németalföldig eljutott. A gyilkoló, fosztogató juhászok vezetőjét 1572-ben fogták el és végezték ki.

Niers ennél szerényebb, általában 24 fős csapatot vezetett, ám szintén sokáig, a népdalok szerint 15 éven át terrorizálta az utazókat, amerre járt.

Az útonállók gyakran kisebb csoportokban, egymástól külön dolgoztak, a banda teljes egészében jellemzően csak akkor állt össze, amikor nagyobb zsákmányt szemeltek ki.

Niers és emberei idővel már ahhoz is vették a bátorságot, hogy falvakat és városokat támadjanak meg, ahol gyilkoltak, erőszakoltak és fosztogattak. Elzászon kívül Bajorországban és más délnémet területeken, valamint Kelet-Franciaországban és a Rajna-vidéken is jártak.

Ahogy egyre több tájon rettegték hírüket, úgy váltak egyre nagyobbá és kegyetlenebbé bűncselekményeik a különféle elbeszélésekben, ami öngerjesztő folyamattá vált – minél inkább rettegtek tőlük az emberek, annál inkább továbbköltötték kegyetlenkedéseiket.

Nagy valószínűséggel ez a tendencia az oka annak is, hogy Niers alakja német nyelvterületen ma is ismert.

1. Betyár és boszorkány
2. Szerencsés szökés
3. Lebukás és kínhalál
4. Megtörtént eset vagy egyszerű népmese?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése