2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

A török iga alóli felszabadulás közepette jött létre Egyiptomban a máig befolyásos Muszlim Testvériség

2022. január 7. 09:07 Paul Skates

Az Oszmán Birodalom nevéhez köthető Oszmán Kalifátus mintegy fél évezreden át szimbolizálta a világ muzulmán híveinek egységét, ugyanakkor a Közel-Kelet arabsága évszázadokon át a török hatalom árnyékában tengődött. Isztambul bukása, a török „iga” első világháború utáni lerázása − habár ezt követően ideiglenesen a nyugat-európai gyarmatosítók befolyása alá került az iszlám világ − elősegítette a fundamentalista irányzatok terjedését, amelyek közös álma egy hatalmas muzulmán állam létrehozása volt.

Muszlim Testvériség
Arab katonák ellenőrzik fegyvereiket, 1948. 1947-től a Muszlim Testvériség Palesztina arab felszabadításáért, majd Izrael állam ellen harcolt, és valóságos államon belüli államként működött Egyiptomban.

Gyarmatosítási verseny

Habár az öreg kontinens már a 15–16. században belekezdett a gyarmatosításba, az iszlám világ a 18. század végéig mentesült e kellemetlen teher alól. Nem térhettek ki azonban a kora újkor félelmetes erejű birodalmának hódítása alól a Földközi-tenger mentén élő arabok, akik majd négyszáz évre a muszlim hatalom egyetlen jelentős központjává váló Oszmán Birodalom alattvalói lettek.

A folyamatosan elnyugatiasodó Isztambul központosította a hatalmat, a hadurakat és minden autonóm csoportosulást felszámolt, s a 19. század elejéig sikerrel vette fel a harcot az egyre nagyobb iramban folyó európai kolonizációval szemben.

A 19. század azonban vízválasztónak bizonyult: Napóleon egyiptomi inváziója nyitotta meg igazán az iszlám világ gyarmatosítását.

A britek Indiában 1818-ban vették kezükbe a gyeplőt, míg a holland kormány már 1800-ban átvette a hatalmat a Holland Kelet-Indiai Társaságtól a délkelet-ázsiai szigetvilág felett. A franciák pedig előbb Algériában, majd Tunéziában és Marokkóban, végül az egész északnyugat-afrikai területen éreztetni kezdték, ki is az úr.

A 19. századra világossá vált: közel van az „Európa beteg emberének” nevezett Oszmán Birodalom − az algériai partvidéktől kezdve Egyiptomon és a Közel-Keleten át Iránig tartó − uralmának összeomlása, s vele párhuzamosan a nyugati hatalmak kolonizációjának kiteljesedése.

Az oszmánok által kinevezett kormányzók jogi és intézményi reformokat hajtottak végre az általuk ellenőrzött területeken, s felügyeletük alá vették a korábban autonómiát élvező intézményeket. A centralizáció nem a különböző népek érdekeit, hanem az állam hatékonyságának és a hadsereg ütőképességének javítását szolgálta.

A térségbe egyre jobban benyomuló nyugatiak hasonló módon próbálták ellehetetleníteni a civil társadalmak kialakulását, s mindent megtettek, hogy a Török Birodalomból kiszakított területrészek önállótlanok legyenek, s rászoruljanak a nyugat-európai „segítségre”.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár