A sztálini Szovjetunióban 1939-re a templomok 97 százalékát bezárták
2016. december 15. 14:24 MTI
A diktatúrák egyházi áldozatairól rendeztek tudományos tanácskozást szerdán este a bécsi Collegium Pázmáneumban, ahol a sztálini rendszer egyházüldözéséről esett szó a bécsi magyar közönség előtt. "A sztálini típusú diktatúrák - Magyarországnak is volt egy ilyen "fiók diktatúrája", a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer -, nem tolerálták sem az egyházat, sem a vallást, sem a hagyományos polgári intézményeket, konkurenciát és ellenséget láttak ezekben" - nyilatkozta a tanácskozást követően Kun Miklós történész, a Károli Gáspár Református egyetem professzora. Hozzátette: ennek gyökerei a szovjet rendszerben keresendők.
Korábban
Kun Miklós arról is beszélt, hogy Nyikita Petrov moszkvai történésszel együtt végzett kutatásaikból kiderült, hogy a sztálini Szovjetunióban 1939. január elsejei adatok alapján a templomok 97 százalékát bezárták, Minszkben egy templom sem működött, Kijevben kettő volt három ortodox pappal, holott "a város a kereszténység felvételének fontos helyszíne". Mindössze másfél év alatt 150 ezer püspököt, pópát és hívőt börtönöztek be és közülük 80 ezret azonnal le is tartóztattak - mondta Kun Miklós. Mint fogalmazott: "amikor történész barátjával a kutatás közben ezeket az adatokat látták, könnyes lett a szemük."
Horváth Attila, egyetemi tanár, alkotmánybíró előadásában kiemelte: a diktatúrákban azért üldözték az egyházakat, mert ideológiát, személyi kultuszt, "szinte saját hitet" akartak teremteni. Kitért arra is, hogy az egyházi iskolák bezárása mérhetetlen kárt okozott a magyar oktatási rendszernek. A koncepciós perekre kitérve arról beszélt, hogy Magyarországon minden negyedik pap volt hosszabb-rövidebb ideig börtönben. Megállapítása szerint a sugallt rágalmak miatt tapasztalható még ma is antiklerikális ellenszenv sokakban.
Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora köszöntőjében kiemelte: a tanácskozás egyik célja, hogy az egyházi üldözöttek "példáiból megerősödjünk". Mint fogalmazott: nem öncélú a sérelmek felemlegetése, hiszen az egyházi üldözöttek gyakran úgy jöttek ki a börtönből, hogy már megbocsátottak. Hozzátette: ezt a fajta nagyvonalúságot csak az Istenbe vetett hit engedheti meg magának. Bertényi Iván, a bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója a többi között arról beszélt, hogy a totális diktatúrák az igazság birtokosainak gondolják magukat, választ akarnak adni szinte minden jelenségre.
Az osztrák fővárosban lévő Pázmáneumban, a Pázmány Péter által alapított papnevelő intézetben töltötte 1971-től élete utolsó éveit Mindszenty József bíboros, akit a nyilaskeresztes, majd a kommunista uralom alatt is bebörtönöztek. Az eseményt a Szeged-Csanádi Püspökség, a Gál Ferenc Főiskola, a bécsi Pázmáneum, a bécsi Collegium Hungaricum és a Bécsi Magyar Történeti Intézet szervezte és a Gulág Emlékbizottság támogatta.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
