A szóbeszédek szerint a későbbi IV. Károly szeretője is volt Gombaszögi Frida
2019. december 9. 10:32 MTI
129 éve, 1890. december 9-én született Gombaszögi Frida, a modern stílus első képviselője a magyar színpadon. A zaklatott életű színésznő pályáját először egy merénylet szakította félbe, majd 1933-ban az Est-lapok vezetése miatt vonult vissza, az ötvenes években politikai okok miatt minősült nemkívánatos személynek.
Korábban
Grün Frida korán elhunyt apja boltossegéd volt. A Grün-lányok mindegyike megpróbálkozott a színi pályával, de igazán híres csak Frida és húga, Ella lett közülük.
A múlt század elejének Budapestjén a bennfentesek tisztában voltak azzal, hogy Heltai Jenő a Tündérlaki leányok című elbeszélését a Gombaszögiekről mintázta.
A novella így kezdődött: "A Tündérlaki lányok hárman voltak, kettő közülük tisztességes, a harmadik nem." A Gombaszögi lányokból ugyan négy volt: Margit, Ella, Frida és Irén, de tény, hogy Margit, a legidősebb közülük szépségének áruba bocsátásából fedezte húgai színi tanulmányait.
Fridát Rákosi Szidi színiiskolájából szerződtette 1909-ben Beöthy László a Magyar Színházhoz. Első szerepe Vivie volt G.B. Shaw Warrenné mestersége című drámájában, s akkora sikert aratott, hogy színpadra léphetett Shaw Az orvos dilemmája című darabjában is, azután pedig Törzs Jenő partnere volt Bíró Lajos Sárga liliomában.
Akkoriban egy egészen másfajta eset miatt is a figyelem középpontjába került: egy beleszerelmesedett kereskedősegéd saját házában rálőtt, és amikor meglátta, hogy a színésznő arcát elönti a vér, maga ellen fordította a fegyvert.
A golyó az arcán fúródott át, és megsértette a nyelvét. Sokáig élet-halál közt lebegett, végül azonban felépült, és még beszédkészségét is visszanyerte.
Gombaszögi Fridát a legenda szerint egy ideig Pietro Mascagni olasz zeneszerzőhöz és a későbbi IV. Károlyhoz is gyengéd szálak fűzték. Még az első világháború kitörése előtt férjhez ment Rajnai Gáborhoz, akitől ugyan hamar elvált, de barátságuk életük végéig megmaradt.
A zsidóüldözések idején, 1944-ben, amikor Frida bujdosni volt kénytelen, Rajnai mindenben segítette. A háború után a Vígszínházhoz szerződött, ahol megint csak szép feladatokat kapott. Fellépett a színház Csehov-sorozatában, játszotta a három nővér egyikét és Szását az Ivanovban.
1933-ban meghalt második férje, Miklós Andor, az Est főszerkesztője és az Athenaeum kiadó tulajdonosa, aki végrendeletében őt tette meg az Est-lapok elnöknőjének. Gombaszögi sikeres karrierjét félbehagyva 1939-ig vezette a vállalatot, amikor is a kormány elvette tőle.
A színésznő 1945-ben a Nemzeti Színház tagja lett, első szerepe a Bánk bán Gertrudisa volt, majd Vaszilisszát játszotta Gorkij Éjjeli menedékhely című drámájában.
Az ötvenes évek elejére kiderült, hogy nem tartozik a kultúrpolitikusok kedveltjei közé, méltatlan helyzetbe került, még Budapestet is el kellett hagynia és a győri színházhoz szerződött. 1956-ban Major Tamás rögtön visszavette a Nemzetihez, Gombaszögi azonban ekkorra belefáradt a megaláztatásokba.
Említésre méltó alakításai nem voltak, néhány mondatos szerepeket vállalt. Budapesten halt meg 1961. szeptember 6-án.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
