2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

A Szabadság-szobrot is kilyukasztotta a német szabotőrök New York-i robbantása

2020. október 21. 11:13 Múlt-kor

Akárcsak a második világháborút, az Egyesült Államok az első világégést sem kerülte el, ám a részvétele korántsem számított magától értetődőnek. Amikor 1914-ben kirobbant az európai konfliktus, az amerikaiak többsége, beleértve a Woodrow Wilson vezette kormányzatot is, a semlegesség mellett foglalt állást. A közvéleményt ugyan foglalkoztatták a tengerentúli hadi események, ám nem kívánt hadba szállni az antant hatalmak mellett. Ez az állapot egészen addig tartott, amíg egy eset napvilágra nem hozta az Egyesült Államok területén működő német kémek hálózatát.

tűzoltók
Tűzoltók küzdenek a lángokkal a Black Tom szigeten történt robbanás után

Egy robbanás, amely kilyukasztotta a Szabadság-szobrot

1916. július 30-án New Jersey állam második legnagyobb városának, Jersey Citynek a lakói hajnali két óra nyolc perckor hatalmas robbanásra ébredtek, amelyet számos további követett. Hamar kiderült, hogy a Szabadság-sziget közelében emelt mesterséges sziget, a Black Tom állt lángokban.

Ezen a szigeten tárolták azokat a hadianyagokat, amelyeket az amerikaiak az antant hatalmak megrendelésére készültek elszállítani. A tűzben csaknem 910 ezer tonna hadianyag, elsősorban kézifegyverekbe és tüzérségi eszközökbe való lőszerek semmisültek meg, de a pusztítás főleg az itt tárolt 45 ezer tonna TNT-nek volt köszönhető.

A felrobbant hadianyagok darabjai rendkívül messzire repültek, néhány darab átlyukasztotta a Szabadság-szobrot. A károk olyan jelentősnek bizonyultak, hogy emiatt le kellett zárni a szobor fáklyáját. A detonáció ereje a Richter-skálán egy 5,0-5,5 nagyságú földrengésével ért fel, és még a távoli Philadelphiában is érezni lehetett. A negyven kilométerre fekvő Manhattan alsó részein is ezernyi ablak tört be.

A kár nagyságát húsz millió dollárra becsülték, (mai értéken ez több mint négyszáz millió dollár lenne). Több százan sérültek meg, a híradások szerint legalább öten haltak meg, közöttük egy tíz hónapos csecsemő, akit a robbantás ereje kirepített a bölcsőjéből. A hatóságok megkezdték a nyomozást, és meglepő eredményre jutottak: a lehetséges elkövetőket körét a németekkel kapcsolatban álló személyekre szűkítették le.

Beszivárgó háború

Az első világháború kirobbanását követően az Egyesült Államok távol maradt az európaiak konfliktusától, ám ez nem jelentette azt, hogy más módon nem folyt volna bele a harcokba. Az amerikai vállalatok örömmel teljesítették a hadviselő felek hadiipari megrendeléseit, ám ezek a britek blokádja miatt értelemszerűen csak az antant hatalmaktól érkeztek. A németeknek nem maradt más választásuk, mint az, hogy a megrendeléseket kiszolgáló hadiipari és közlekedési infrastruktúrát minden eszközzel megpróbálják lerombolni.

1915. január 1-én tűz ütött ki egy Trentonban található acélöntödében, New Jersey államban. 1917. január 11-én pedig, fél évvel a Black Tom sziget felrobbanása után, egy Kingslandben található másik ipari egységben lobbantak fel a lángok. Mindkét üzemnek szerződése volt olyan szállításokra, amelyekkel az antant hatalmak haderőit látták el.

A legismertebb eset azonban a Kanada és az Egyesült Államok közötti Saint Croix-Vanceboro vasúti híd felrobbantásának a kísérlete volt. Az elkövető egy Werner Horn nevű német tartalékos hadnagy. Horn a közép-amerikai Guatemalában dolgozott, amikor kitört a háború.

Bár mindent megtett, hogy hazajusson, és többször kísérletezett azzal, hogy ezt az Egyesült Államokon keresztül tegye meg, nem járt sikerrel. Ezt követően találkozott a német követség egy munkatársával, majd elutazott Vanceboróba, bejelentkezett egy hotelbe egy robbanószerrel töltött bőrönddel, majd az 1915. február 2-ra virradó hajnalon működésbe hozta a bombáját.

A közeli épületek ablakai betörtek, de maga a híd kisebb károktól eltekintve sértetlenül megúszta a kísérletet. Horn, hogy elkerülje a kémeknek kijáró halálbüntetést, mindezt a német hadsereg egyenruhájába átöltözve tette meg. A törekvése sikerrel járt, ugyanis elfogása után előbb az Egyesült Államokban ítélték 18 hónapra, majd kiadták Kanadának, ahol tíz évet kapott. Ezt már nem töltötte le, mert a kanadai hatóságok őrültnek nyilvánították, és 1921-ben kiadták Németországnak.

Horn kísérlete beleillett azokba a német próbálkozásokba, amelyek végigkísérték a világháború éveit. Az a követségi ember, akivel találkozott, nem volt más, mint Franz von Papen, a követség katonai attaséja. 1915 végén ezért ki is utasították az Egyesült Államokból, ám távozása előtt megszerezték a bőröndjét, tele kompromittáló iratokkal, amelyekben azt tervezte, hogy ügynököket toboroz, és egy szabotázsokból álló akciósorozatot indít el.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
tűzoltóhajó a romok köztAmerikai hadianyaggyár 1917-benA The World's Work magazin hirdetése 1918-ból, a leleplezett német kémhálózatról szóló anyaggalWilson elnök a Németország elleni hadüzenetre kéri a kongresszust 1917 áprilisában

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár