A spanyolnáthával is fel tudta venni a harcot a vérplazmás kezelés
2020. április 2. 14:41 Múlt-kor
A 20. század folyamán a diftéria, a spanyolnátha, a kanyaró és a hantavírus ellen is a legkorábbi sikeresen bevetett eljárás az úgynevezett vérplazmás kezelés volt, amely ugyan hatékonyságban nem érhet fel egy vakcinával, azonban jelentősen képes növelni a túlélés esélyét a fertőzöttekben.
Korábban
A gyógyultak segítenek a betegeken
1934-ben egy pennsylvaniai magániskolában az intézmény orvosa, J. Roswell Gallagher új, igen kockázatosnak tűnő megoldással próbált meg küzdeni a diákok közt kitörő kanyarójárvány ellen: egy nemrég súlyos kanyarófertőzésen már átesett diáktól vett vért, és az ebből nyert vérplazmát juttatta 62 másik fiú véráramába, akik a legmagasabb fertőzési kockázatnak voltak kitéve.
A fiúk közül végül csak hárman kapták el a betegséget, és ők is csupán enyhe tüneteket produkáltak.
Habár a konkrét módszer újdonság volt, a tudomány számára az elv nem volt ismeretlen. A legelső orvosi Nobel-díjat 1901-ben éppen az az Emil von Behring kapta, aki a gyermekekre különösen halálos diftéria ellenszerét fejlesztette ki.
Úttörő módszerének lényege az volt, hogy a betegek immunrendszerét a betegségen már átesett állatok véréből vett antitestekkel erősítette meg, közvetlen injekcióval.
A vérplazmájás kezelés működése
Von Behring antitestes kezelése nem nevezhető vakcinának, azonban a gyógyultak vérplazmájával való kezelés első példájának tekinthető – amelynek jelenleg szakmai körökben az új koronavírus elleni küzdelemben való felhasználását is fontolgatják.
A gyógyult egyének plazmája másképp lép kapcsolatba az immunrendszerrel, mint a védőoltások. Amikor az ember vakcinát kap, immunrendszere maga termel antitesteket, amelyekkel a célba vett patogént a jövőben is képes lesz leküzdeni. Ezt nevezi az orvostudomány aktív immunitásnak.
A gyógyultaktól vett vérplazma úgynevezett passzív immunitást nyújt. A szervezet ebben az esetben nem állít elő saját antitesteket, helyette „kölcsönveszi” a másik, a fertőzést már leküzdött egyén (vagy állat) által előállítottakat.
A vakcinával ellentétben ez nem nyújt életre szóló védelmet, de a „kölcsönvett” antitestek óriási mértékben lecsökkenthetik a felépüléshez szükséges időt, és a különbséget jelenthetik élet és halál között.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- Jászai Marival is hírbe hozták a norvég irodalom óriását, Ibsent 19:05
- Talán sohasem tudjuk meg, mi miatt fordult vissza Hannibál Róma kapujában 18:13
- Folytatják a holokausztmúzeum építését az egykori Mussolini-villa közelében 16:05
- Állhatatosságáért halt mártírhalált Csehország védőszentje 14:21
- A Petőfi-filmek hagyományát ismerhetjük meg a Toldi mozi vetítéssorozatán 12:26
- Rákosiért cserébe térhettek haza a szabadságharc zászlajai 11:20
- Így segít a BÁV: a zálogbaadás folyamata 09:50
- Óriási vérveszteség volt a magyar sportnak az ifiválogatott 1956-os kintmaradása 08:20