A rabszolgaságot először eltörlő Túpac Amaru felkelése véres kivégzéssorozattal ért véget

Túpac Amaru színre lép

A lázadó kuraka fegyveresei 1780. november 4-én Tungasucánál elfogták a kegyetlenkedéseiről hírhedt Arriaga spanyol kormányzót és nemsokára ki is végezték. Mindez nem a forradalom hevében elkövetett cselekmény, hanem – mint ahogyan arra Schvéd Brigitta Kinga Charles F. Walker könyvét ismertető írásában leszögezi – egy előre eltervezett akciósorozat része volt.

A lázadás hamar átterjedt a déli területekre, a mai Bolívia és Argentína egy részére is. Közben a felkelés vezére megszüntette a bennszülötteket sújtó súlyos adókat és november 16-án, az amerikai kontinensen először eltörölte a rabszolgaságot. Túpac kezdetben még a spanyol király hű alattvalójának nevezte magát nyilatkozataiban, időközben azonban elveszítette az előkelő kreolok és az egyház támogatását, ezért 1781-ben felmerült a cuscói alkirályság gondolata, amely már Peru függetlensége felé mutató elképzelés volt.

Innentől Túpac inka királynak kezdte hívni magát, országa népére pedig a peruiak kifejezést használta, amelybe a kreolokat, valamint az európai és indián szülők gyermekeit, a meszticeket is beleértette. A birtokok elvétele miatt azonban az előkelő világi és egyházi rétegek egyre inkább kihátráltak mögüle.

Hiába volt a spanyol állam korrupt és kizsákmányoló, a felkelésben résztvevők együttműködése törékenynek bizonyult. Nemcsak a középrétegek voltak megosztottak, a bennszülöttek sem váltak egyöntetűen spanyolellenes forradalmárokká. Az Andok társadalma sokféle etnikai, vallási és nyelvi csoportból állt, egy részüket a spanyol és bennszülött hatóságok el tudtak tántorítani a felkeléshez való csatlakozástól.

[galeria_kep_29703]

A felkelők 1781 elején kezdték meg Cusco ostromát, tavasszal mintegy 17 ezer katona indult Túpac ellen, akinek a kitörési kísérlete kudarcot vallott. Feleségével és vezértársaival együtt elfogták és 1781 májusában kivégezték a város főterén, ugyanott, ahol a spanyolok 1572-ben az utolsó inka uralkodóval, Túpac Amaruval is végeztek.

A felkelés vezetését unokaöccse vette át Diego Túpac Amaru néven és folytatta a harcokat az 1783-as végső vereségig. Az elfogott vezetőkkel a spanyolok kegyetlenül végeztek, az inka-dinasztiának majdnem minden tagját megölték, egy kivételével. Juan Batuista Túpac Amaru 40 év rabság után 1822-ben tért vissza hazájába.

A Túpac Amarú-felkelés sikertelensége ellenére azt jelezte, hogy a gyarmati korszak végén az indiánok részvételével létrehozott független Peru reális alternatívaként jelent meg. Ennek veszélyét a spanyolok is érzékelték, ezért arra törekedtek, hogy az indiánokat megfosszák vezetőrétegüktől, hogy egy elit nélküli, csonka társadalomként működjenek.

A Túpac Amaru legendás alakká vált, a személyét övező kultusz az 1950-es évektől élénkült fel. Nevét használta fel az uruguayi gerillamozgalom, a tupamaro-mozgalom, és nem utolsósorban az amerikai rappert Túpac Amaru Shakur-t (2Pac) is róla nevezték el.

1. Egy kuraka, aki nem értett egyet a gyarmatosító politikával
2. Túpac Amaru színre lép

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe