A precíz tervezés ellenére súlyos hibával állt szolgálatba a Hubble űrtávcső

A tervezőasztalról a világűrbe

A fejlesztést a NASA Marshall Űrrepülési Központja és Goddard Űrrepülési Központja, a Perkin-Elmer optikavállalat, illetve a Lockheed repülőgépgyártó végezte.

1983-ban nevezték el az eszközt Edwin Hubble csillagászról, aki megfigyelések által empirikus úton megerősítette Georges Lemaître korábbi elméletét, miszerint az univerzum tágul.

Az 1980-as években az űrsikló rendszerbe állításával végre komolyan lehetővé vált a Hubble teleszkóp űrbe juttatása, azonban az 1986-os Challenger-katasztrófa miatt e terveket el kellett halasztani. Végül az űrsiklórepülések 1988-as újraindulását követően 1990. április 24-én, az STS-31 misszió keretében sikeresen pályára állították.

Néhány heti működés után nyilvánvalóvá vált a Hubble által készített képek alapján, hogy az optikával valami nincs rendben. Habár a képek élesebbek voltak, mint a földi távcsövekkel készülők, tisztaságuk a várakozásoktól elmaradt.

Mint kiderült, a főtükröt nem a kívánt alakúra polírozták. Habár minden addiginál precízebben, 10 nanométeres hibahatárral történt a tükör felületének formálása, a széleinél mintegy 2200 nanométeres eltérés mutatkozott.

Emiatt főként az egyes képek szélei voltak fókuszálatlanok, bizonyos mértékig továbbra is használható volt a teleszkóp.

Mindazonáltal ebben az állapotban éppen elsődleges feladatát, a Földről meg nem figyelhető távoli objektumok részletes megfigyelését nem tudta teljesíteni. Az óriási főalkatrészt egyszerűen cserélni nem volt életszerű gondolat.

A megoldás végül az 1993-as első karbantartó misszió keretében került beépítésre: két kisebb tükör korrigálja a hibás felületre eső fényt a megfelelő élesség garantálására.

Az eredeti 400 millió dolláros becsléshez képest a pályára állítás idejére már 4,7 milliárd dollárt emésztett fel a projekt, 2010-ig pedig a becslések szerint összesen 10 milliárd dollárt költöttek rá.

Az évtizedek során számos modernebb és kifinomultabb eszközzel látták el a továbbra is szolgálatot teljesítő távcsövet, amelynek használatára ma is bárki foglalhat időt a NASA-nál – bár a rendkívül nagy felbontású képek tudományos elemzéséhez csak amerikai intézmények folyamodhatnak anyagi segítségért.

Így is nagy a versengés a Hubble-ért: a kérvényezők körülbelül egyötöde kap ténylegesen lehetőséget a távcső használatára.
 

1. Fejlesztésre érdemes
2. A tervezőasztalról a világűrbe

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról