A pápa sem tudott békét teremteni Imre király és lázadó öccse, II. András között

A harcok kiújulnak – Imre és a pálca varázsa

A testvérharc az 1200-as béke után három évvel, 1203 őszén újabb fejezettel bővült. III. Ince pápa továbbra is levelekkel árasztotta el a feleket, amelyekben igyekezett a két szembenálló fivér küszöbönálló harcát megakadályozni.

Andrást kötelezte, hogy tartsa magát a korábbi békéhez, majd egy másik üzenetben megígérte neki, hogy fia követheti majd őt a hercegi tisztségben, annak minden javadalmával, Imrét pedig arra buzdította, hogy küldje öccsét a Szentföldre.

Az elmérgesedett helyzetet azonban már nem lehetett elsimítani, a király és a herceg a Dráva folyó partján, Varasdnál találkozott egymással, hogy a kard döntsön a tisztázandó hatalmi kérdésekben.

Az események rekonstruálása nehézkes, egy évekkel a történtek után született beszámoló szerint Imre aggodalommal telve tapasztalta, hogy öccse tábora nagyobb, több katonát számlál, mint az övé. Tanácsosai ugyan azt javasolták neki, hogy meneküljön, amíg nem késő, ő azonban egy meglepő, bátor tettre szánta el magát.

A király egymaga indult meg az ellenség táborába kezében egy pálcával, hogy véget vessen a viszálykodásnak. Miután a katonákhoz érve elkiáltotta magát, hogy „utat az ország királyának”, az ellenség sorai megnyíltak előtte, és mintegy sorfalat képezve engedték tovább a merész uralkodót, aki, miközben öccse felé vette az irányt, megjegyezte, „Majd meglátom én, ki meri kezét emelni a felkent királyra!”. Andrást ezt követően fogolyként vitte magával a jelenettől megdermedt ellenségei gyűrűjében.

Hogy így történt-e az esemény, vagy sem, azt nem tudjuk, mindenesetre ezt követően a herceget már Esztergomban találjuk, ahol bátyja börtönében raboskodott (feleségét, a gyanú szerint a viszálykodásban és feszültségkeltésben szerepet játszó Gertrúdot hazaküldte Imre, ő csak a király halála után tért vissza az országba). A kényszerpihenő nem sokáig tartott András számára, pár hónap után kiszabadult a fogságból, miközben Imre úgy döntött, ideje László fiát királlyá koronáztatni, noha az ekkor mindössze három éves lehetett.

1. Elégedett Imre – berzenkedő András
2. A testvérharc első felvonása
3. Dacolva a pápával - fegyverszünet a fivérek között
4. A harcok kiújulnak – Imre és a pálca varázsa
5. A keserű végjáték

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók