A neandervölgyi evolúció nyomában

Illusztráció

A neandervölgyi evolúció kutatásának új fejezete

A neandervölgyi volt az első kihalt emberi faj, amelyet a tudomány felfedezett (1856), és hivatalosan nevet is kapott (1864): Homo neanderthalensis. A gazdag fosszilis anyag révén sokat tudunk biológiájukról, ökológiájukról és viselkedésükről. A paleoantropológia, a genetika és az őskori régészet egy „elveszett testvér” képét rajzolta fel: hasonlított ránk, de robusztusabb testfelépítésű, nagyobb agytérfogatú, fejlett anyagi kultúrával és bizonyos fokú szimbolikus gondolkodással rendelkező ember volt.

A koponya és a test alkalmazkodása

A neandervölgyieknek eltérő koponyaformájuk volt: alacsony, hátranyúló koponyaboltozat, csapott homlok, széles, előreugró arc, markáns szemöldökeresz és nagy orr. Testük robusztus, végtagjaik rövidek voltak, ami egyértelműen a hideghez és a jégkorszaki környezethez való alkalmazkodást mutatja. Ez a zömök testfelépítés a nagyvadak közeli, erőigényes vadászatában is előnyt jelenthetett.

Az új vizsgálat a nyaki gerinc, a koponyaalap és az arc jellegzetességeire összpontosított. A kutatók szerint a nyaki traktus változásai jelentek meg elsőként az evolúció során, és ezek befolyásolták a koponya és az arc későbbi fejlődését. A rövid, robusztus nyak és az erősen a törzshöz illeszkedő koponya egyszerre szolgálta a rágás, a légzés és a testtartás biomechanikai igényeit. Ez indíthatta el azt a „morfo-funkcionális kaszkádot”, amely a neandervölgyi egyedi megjelenéséhez vezetett.

Interdiszciplináris megközelítés

„A tanulmány többéves közös munka eredménye” – hangsúlyozza Giorgio Manzi, a római Sapienza Egyetem paleoantropológusa. Munkatársaival – Fabio Di Vincenzóval és Antonio Proficóval – régóta foglalkoznak a neandervölgyi evolúció kérdéseivel. A vizsgálatban Marco Boggioni és Andrea Papini klinikai tapasztalata is fontos szerepet játszott, hiszen a fogászat és a testtartás kutatásai segítettek a döntő tényezők azonosításában.

„Ez a munka megmutatja, hogyan nyithat új perspektívákat a különböző tudományágak közötti párbeszéd” – emelte ki Papini. A szerzők egyike, Barbara Coletti, a Sapienza Egyetem doktorjelöltje hozzátette: „A projekt legizgalmasabb eleme, hogy több mint egy évszázad kutatásait értelmeztük újra, és így a neandervölgyi anatómia új keretben tárult fel.”

A kutatás nem csupán a faj jellegzetes koponyaformáját magyarázza, hanem azt is, hogyan indíthat el egy kezdeti változás egész sor evolúciós módosulást. A neandervölgyi evolúció példája így nemcsak a kihalt rokonaink történetét világítja meg, hanem általános tanulságot is kínál az emberi alkalmazkodás és fejlődés természetéről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát