A neandervölgyi ember készítette a 60 ezer éves spanyolországi barlangfestményeket

Az ember genetikailag legközelebbi rokonát régóta primitívnek, brutálisnak írták le a szakemberek, ám ez az elmélet az utóbbi időben számos lelet alapján megdőltnek látszik.

Paleoarcheológusok 2018-ben tették közzé tanulmányukat a spanyolországi Málaga közelében fekvő Ardales barlang cseppkövein talált vörös, okkersárga festékek eredetéről. Már akkor úgy vélték, hogy a legalább 64 800 éves mintákat akkor készítették, amikor a modern ember még nem élt a kontinensen.

Megállapításuk azonban vitát váltott ki, egy másik tudományos cikk szerzői azt feltételezték, hogy „a pigmentek természetes anyag eredményei”, vas-oxid folyásából keletkezhettek – mondta Francseco d'Errico, a Bordeaux-i Egyetem kutatója a PNAS-ben megjelent tanulmány társszerzője az AFP francia hírügynökségnek.

Az új elemzések feltárták, hogy a pigmentek összetétele és elhelyezkedése nem lehet természetes folyamatok eredménye, azokat fröcsköléssel, fújással vihették fel a cseppkőre.

Szerkezetük pedig egyáltalán nem egyezik a barlangból vett természetes mintákkal, ami azt feltételezi, hogy a pigmentek külső forrás által kerültek a barlangba.

A jóval részletesebb kormeghatározás megmutatta, hogy a festékeket különböző időpontokban használták, több mint tízezer év különbséggel.

„Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a neandervölgyi ember számtalan alkalommal járt itt több ezer éven át, és megjelölte a barlangot festékkel” – mondta d'Errico.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy nehéz összehasonlítani a neandervölgyi ember művészetét „a modern ember falfestményeivel, olyanokkal például, mint amelyeket a franciaországi Chauvet-Pont d'Arc barlangban találtak”, és amelyek több mint 30 ezer évesek.

De felfedezésük újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a mintegy 40 ezer éve kihalt neandervölgyi ember nem a Homo sapiens faragatlan rokona volt.

A festékek nem a szó szoros értelemben vett általunk ismert művészetet jelentik, inkább egy szimbolikus cselekedet eredményei – írták a kutatók.

A barlang alapvető szerepet játszott a neandervölgyi közösségek szimbolikus rendszerében, de továbbra is rejtély, hogy ezek a szimbólumok mit jelentenek. A Göttingeni Egyetem tudósai egy közelmúltban közzétett tanulmányukban szintén bemutatták, hogy a neandervölgyi ember képes volt művészi mintákat karcolni csontokba a németországi Harz-hegységbeli Egyszarvú-barlangban felfedezett 50 ezer éves óriásszarvas-csontok mintáinak elemzése alapján.

Az régóta ismert, hogy a neandervölgyi ember eszközöket és fegyvereket készített, ékszerek, barlangrajzok és kisebb figurák eddig szinte kizárólag csak későbbi időkből kerültek elő, amikor az Afrikából érkező modern ember (Homo sapiens) elterjedt Európa területén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet