2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

A neandervölgyi ember készítette a 60 ezer éves spanyolországi barlangfestményeket

2021. augusztus 4. 09:39 MTI

Neandervölgyi ember készítette a spanyol Ardales barlangban talált több mint 60 ezer éves motívumokat – állapították meg kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban.

barlangfestmény
Az Ardales barlang egyik rejtélyes festménye

Az ember genetikailag legközelebbi rokonát régóta primitívnek, brutálisnak írták le a szakemberek, ám ez az elmélet az utóbbi időben számos lelet alapján megdőltnek látszik.

Paleoarcheológusok 2018-ben tették közzé tanulmányukat a spanyolországi Málaga közelében fekvő Ardales barlang cseppkövein talált vörös, okkersárga festékek eredetéről. Már akkor úgy vélték, hogy a legalább 64 800 éves mintákat akkor készítették, amikor a modern ember még nem élt a kontinensen.

Megállapításuk azonban vitát váltott ki, egy másik tudományos cikk szerzői azt feltételezték, hogy „a pigmentek természetes anyag eredményei”, vas-oxid folyásából keletkezhettek – mondta Francseco d'Errico, a Bordeaux-i Egyetem kutatója a PNAS-ben megjelent tanulmány társszerzője az AFP francia hírügynökségnek.

Az új elemzések feltárták, hogy a pigmentek összetétele és elhelyezkedése nem lehet természetes folyamatok eredménye, azokat fröcsköléssel, fújással vihették fel a cseppkőre.

Szerkezetük pedig egyáltalán nem egyezik a barlangból vett természetes mintákkal, ami azt feltételezi, hogy a pigmentek külső forrás által kerültek a barlangba.

A jóval részletesebb kormeghatározás megmutatta, hogy a festékeket különböző időpontokban használták, több mint tízezer év különbséggel.

„Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a neandervölgyi ember számtalan alkalommal járt itt több ezer éven át, és megjelölte a barlangot festékkel” – mondta d'Errico.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy nehéz összehasonlítani a neandervölgyi ember művészetét „a modern ember falfestményeivel, olyanokkal például, mint amelyeket a franciaországi Chauvet-Pont d'Arc barlangban találtak”, és amelyek több mint 30 ezer évesek.

De felfedezésük újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a mintegy 40 ezer éve kihalt neandervölgyi ember nem a Homo sapiens faragatlan rokona volt.

A festékek nem a szó szoros értelemben vett általunk ismert művészetet jelentik, inkább egy szimbolikus cselekedet eredményei – írták a kutatók.

A barlang alapvető szerepet játszott a neandervölgyi közösségek szimbolikus rendszerében, de továbbra is rejtély, hogy ezek a szimbólumok mit jelentenek. A Göttingeni Egyetem tudósai egy közelmúltban közzétett tanulmányukban szintén bemutatták, hogy a neandervölgyi ember képes volt művészi mintákat karcolni csontokba a németországi Harz-hegységbeli Egyszarvú-barlangban felfedezett 50 ezer éves óriásszarvas-csontok mintáinak elemzése alapján.

Az régóta ismert, hogy a neandervölgyi ember eszközöket és fegyvereket készített, ékszerek, barlangrajzok és kisebb figurák eddig szinte kizárólag csak későbbi időkből kerültek elő, amikor az Afrikából érkező modern ember (Homo sapiens) elterjedt Európa területén.

 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár