A neandervölgyi barlangjában meleg víz is volt

2015. szeptember 1. 17:28

A korai emberek lakhatási-, valamint életkörülményei meglehetősen szerények voltak, ugyanis a barlangokban nem sok kényelmi eszköz segíthette őket – gondoltuk mindezidáig, azonban újabb kutatások szerint átértékelhetjük a korábbi elméleteinket, hiszen egy spanyolországi, neandervölgyiek által lakott barlangban a szakértők szerint egy forró vizes mélyedés is helyet kapott.

Korábban

Természetesen nem arra kell gondolni, hogy a rómaiak előtt több tízezer évvel a neandervölgyiek is bevezették otthonaikba a forró vizet szállító csöveket. Az emberi és a társadalmi evolúciót kutató Katalán Intézet szakértői egy 60 ezer évvel ezelőtt lakott, Barcelona közelében található barlangot vettek górcső alá. Cinta S. Bellmunt katalán régész az IPHES Newsnak elmondta, a barlang nagy mennyiségű régészeti leletet tartalmazott, amiből sok újat megtudhattak a neandervölgyiek mindennapjairól.

A legmeghökkentőbb, amit a szakemberek felfedeztek, az egy lyuk a tűzrakóhely közelében, amelyet az ősember a víz megmelegítése során használhatott. A többi lelet elhelyezkedése folytán a kutatók megállapították, hogy hol hajtották álomra fejüket a barlang lakói, hová gyűjtötték a szemetet, a lakhely melyik pontját készítették kőszerszámaikat, illetve dolgozták fel az elejtett állatokat. A csontokból az derült ki, hogy a neandervölgyi főként szarvast és vadkecskét evett, ám olykor vadló is került az asztalra.

A neandervölgyi ősember 200-250 000 éve jelent meg és körülbelül 40-28 000 évvel ezelőtt tűnt el. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen, majd ezt követően – máig tisztázatlan okokból – kihalt. A neandervölgyi eltűnésére számos magyarázat született, ami folyamatos vitát generál a tudományos közösségben; sokak szerint a modern ember a kognitív képességeinek fölényét kihasználva kerekedetett felül és szorította ki a neandervölgyi embert – így tudott többek között jobb, fejlettebb fegyvereket gyártani és ennek köszönhetően kezdett változatosabban táplálkozni. Ám az is elképzelhető, hogy a neandervölgyi egyszerűen asszimilálódott.

Az utóbbi években egyre több minden derül ki a neandervölgyiek életmódjáról, ami azt sugallja, hogy egyáltalán nem voltak primitívek. Többek között fény derült rá, hogy női-férfi munkamegosztás volt köztük, készítettek csonteszközöket, már 67 ezer évvel ezelőtt is sült húst ehettek, valamint ételeiket megfőzték, barlangvéseteket hagytak maguk után, eltemették halottaikat, gyermekeikre – akiket erős érzelmi kötődés fűzte közvetlen társadalmi csoportjukhoz – példás módon ügyeltek, takaros barlangjaikat pedig rendben tartották. Lassan érdemes lenne leszámolni azzal az idejét múlt nézettel, miszerint a neandervölgyi egy piszkos és durva emberszabású volt, aki az életét azzal töltötte, hogy az egyik állati tetemtől a másikig vánszorgott.