A múzeum, amit 10 év alatt se lehetne végigjárni

A világhírű orosz állami múzeum és képtár - amelynek gyűjteményét II. (Nagy) Katalin cárnő alapította, majd gazdagította, és épületegyüttesének legismertebb része a volt cári Téli Palota - látványos háromdimenziós képek és film vetítésével ünnepelte szombat este a születésnapot. A Palota téren összegyűltek úgynevezett történelmi bált láthattak az Ermitázs falaira vetítve. 250 évvel ezelőtt ezen a napon tett szert II. Katalin cárnő Johann Ernst Gotzkowsky berlini kereskedő értékes festménygyűjteményére. A 317 darabból álló, neves flamand festők alkotásait tartalmazó kollekció a porosz kereskedő Vlagyimir Dolgorukij orosz herceggel szembeni tartozását fedezte.

A jubileum alkalmából vasárnap átadták a Téli Palotával szemben, a valamikori cári Főparancsnokság épületében az Ermitázs 19-21. századi gyűjteményei számára kialakított részleget. Az új, tágas múzeumi termekben láthatóak két híres orosz 19. századi műgyűjtő, Szergej Scsukin és Iván Morozov kollekciói, impresszionista és posztimpresszionista festmények. Az ünnepi alkalomból Francis Bacon, neves angol expresszionista festő 25 alkotásából külön tárlat nyílt a főparancsnoksági épület jobbszárnyában.

A Pervij kanal nevű orosz állami televíziós csatorna a jubileum alkalmából arról is beszámolt, hogy az Ermitázs saját restaurátor műhelyében dolgozó szakembereknek sikerült a feltehetően 1612-ben készült Krisztus feltámadása című Rubens festményt helyreállítani.

A vászon még a II. világháború idején kerülhetett a Szovjetunióba - ismertette a kommentár. Andrej Cvetkov restaurátor elmondta, hogy valóságos múzeumi szenzációról van szó, hiszen mielőtt rábukkantak volna a gyűjteményben, ezt az alkotást 70 évig "eltűntnek" hitték. Az Ermitázs gyűjteménye több mint 3 millió műtárgyból áll. Területe meghaladja a 233 ezer négyzetmétert, mintegy kétezer terme van. Tíz év sem lenne elég, hogy valaki csak egy percet is eltöltsön egy-egy tárgy előtt. A múzeumi séta tíz kilométert tesz ki.   

A British Museum a jubileumra kölcsönadta a szentpétervári Ermitázs múzeumnak az Elgin-márványok néven közismert, Athén által hosszú ideje visszakövetelt görög régészeti kincs egyik szobrát. Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök Athénban kiadott közleményében provokatívnak nevezte a londoni intézmény lépését. Neil MacGregor, a londoni múzeum igazgatója is elkísérte az athéni Parthenonról származó, fej nélküli istenszobrot a fennállásának 250. évfordulóját ünneplő orosz múzeumba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye