A modern technika segítségével egyre többet mesélnek Európa lápi múmiái
2021. június 9. 15:11 Múlt-kor
A mocsarak és lápok mindig is sajátos helyet töltöttek be az európai kultúrtörténetben. A letelepült életmód okán a vizenyős területeket, amelyeknek az egészségtelen kigőzölgéseit veszélyesnek gondolták, távol kerültek a mindennapi élet színtereitől. A mocsár titokzatos világa a helyiek szemében a természetfeletti lények lakóhelye is lett. De ez sem akadályozta meg a régi idők embereit abban, hogy rituális gyilkosságok színhelyévé tegyék a lápokat. A modern korban szerencsére már lehetséges a megfelelő eszközökkel a lehető legtöbbet megtudni a több száz, vagy több ezer évvel ezelőtti áldozatokról.
A tollundi férfi
Korábban
Mocsárba vetett király?
Írország és általában az északi vidékek, amelyek csapadékosabbak az európai átlagnál, bővelkednek a vizenyős területekben. Ezek a területek különösen kedvező körülményeket biztosítanak ahhoz, hogy az oda került halottak mumifikálódjanak.
Ezek az ún. lápi tetemek nedves körülmények között képesek rendkívül jó állapotban megmaradni, köszönhetően többek között a közeli sós vizeknek, a hidegebb klímának vagy a huminsavaknak. Bár a lágy részek a mocsári holttesteknél kiváló állapotban maradnak meg, a csontjaik mégis dekalcinálódnak és elbomlanak, ugyanennek a kémiai közegnek köszönhetően.
Az iparosodás utáni korszakban a tőzeglápokat nagyüzemben kezdték el kitermelni fűtőanyag gyanánt, ennek köszönhetően számos lápi tetem került elő. Ez történt a clonycavani férfival is, akit egy modern berendezés forgatott ki a földből. Ennek következtében a teste alsó része megsemmisült, ám ami megmaradt belőle, az alkalmasnak bizonyult modern vizsgálatokra is. A radiokarbon kormeghatározás szerint mintegy 2300 évvel ezelőtt hunyt el.
A clonycavani férfi
Még biztosabban derült ki az, hogy a clonycavani férfi nem halt természetes halált. A fején és a mellkasán éles tárgytól származó sebeket találtak, az arcát pedig ugyanezzel a tárggyal zúzták be. A hasfalát felnyitották és a mellbimbóit levágták. Utóbbi miatt gyaníthatjuk azt, hogy itt valójában egy rituális gyilkosságról lehetett szó. Az ősi Írországban ugyanis a király iránti teljes alávetettséget azzal lehetett kifejezni, ha megszopogatták a mellbimbóit.
A vizsgálatok alapján pedig a clonycavani férfi nem végzett fizikai munkát. A csonkítások rituális gyilkosságra utalhatnak. Hogy mi volt az oka annak, hogy a korai húszas éveiben megölték, nem tudhatjuk. Talán a rossz termés vagy az időjárás, esetleg egy vereség miatt tették felelőssé az áldozatot.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
