A maja civilizációról mesélhet a világ legnagyobb föld alatti barlangrendszere
2018. január 19. 08:35
A világ legnagyobb és legmagasabb természeti képződményei után kutatva az ember általában a föld feletti jelenségekre, a hatalmas hegyekre és monumentális kanyonokra fókuszál. Sokszor megfeledkezik arról, hogy a föld mélye is rejthet kiemelkedő méretű csodákat. Mexikóban most megtalálták a világ leghosszabb föld alatti barlangrendszerét.
Korábban
A kutatók a mexikói Yucatán-félsziget híres porózus föld alatti területein bukkantak rá a világ leghosszabb barlangrendszerére, amely felett egykoron a maja kultúra virágzott. A búvárok megerősítették azt, amit sokan már korábban is feltételeztek, tudniillik, hogy a 263 kilométeres Sistema Sac Actun és a 83 kilométeres Dos Ojos valójában egy barlangrendszert alkot, amelyet egy eddig figyelmen kívül hagyott csatorna köt össze. Az együtt 346 kilométer hosszú mészkőbarlang így nagyobb, mint a szintén Mexikóban található, 270 kilométer hosszú Sistema Ox Bel Ha, amely eddig a csúcsot tartotta a föld alatti rendszerek tekintetében – olvasható a Telegraph cikkében.
A felfedezés a Yucatán-félsziget föld alatti vizeinek tanulmányozására fókuszáló Gran Acuifero Maya projektben dolgozó szakemberek sokéves kemény munkájának eredménye. Guillermo de Anda búvárrégész, a projekt vezetője csodálatosnak nevezte a felfedezést. Mint kifejtette, minél több információt sikerült begyűjteni a barlangrendszerről, annál jobban megismerhetjük a területen egykor virágzó civilizációt építő majákat. „Lehetővé teszi számunkra, hogy sokkal tisztábban lássuk, hogy alakultak ki a rítusok, a zarándokhelyek és a spanyol hódítók megjelenése előtti, általunk ismert települések” – tette hozzá a kutató.
A maják nagy becsben tartották és szent helyekként tisztelték az ún. cenotékat, azokat a természetes módon kialakult kútszerű karsztképződményeket, amelyekről úgy vélték, segítségükkel kapcsolatba léphetnek az istenekkel. A Sistema Sac Actunban és a Sistema Dos Ojosban számos ilyen képződmény található. Néhány cenota (például a Chichén Itzában fekvő) alján a kutatók vallási tárgyak mellett emberi csontvázakat is találtak, amiből arra következtetnek, hogy a képződmények maja áldozati helyekként funkcionáltak.
A Yucatán-félsziget egyik legnagyobb cenotéja a népszerű üdülőhelytől, Tulumtól nem messze található Gran Cenote, amely a Sistema Sac Actun része, és a búvárok általában átjáróként használják. Nem ez az első eset, hogy a magyarra Fehér Barlangrendszerként lefordítható víz alatti labirintus meglepi a kutatókat. 2007-ben kiderült, hogy valójában a szintén különálló képződményként kezelt Sistema Nohoch Nah Chich is a Sistema Sac Actunhoz tartozik.
Nem az azonba a világ leghosszabb barlangja, ha nem csak a föld alatti, természet alkotta katedrálisokat vesszük számításba. Ezt a címet 651 kilométeres hosszával ugyanis a Kentuckyban található Mamut-barlang birtokolja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2013
- Shakespeare elveszett világa
- Bájitalok a régmúltból
- Grace Kelly és Rainier: monarchia á la Hollywood
- Che Guevara Hollywoodban és a vasfüggöny mögött
- Domján Edit-Szécsi Pál: egy szerelem tíz hónapja
- Magyar űrhajósok a zűrben
- A Tenkes kapitánya
- Garibaldi magyar parancsnoka
- Az évszázad magyar műkincsrablása
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.