A „magyar Gestapo” későbbi vezetője „vette kezelésbe” a 30-as években Robert Capát
2017. május 25. 15:21
Vérbeli pesti vagányként kezdte, Trockij tette ismertté, nevéhez fűződik a történelem egyik legvitatottabb fényképe, és még Ingrid Bergmant is a szeretői között tudhatta. Hatvanhárom éve, 1954. május 25-én halt meg Robert Capa, a történelem talán legismertebb fotósa.
Korábban
A Robert Capa néven világhírűvé vált Friedmann Endre 1913-ban született Budapesten. A gimnazista fiú baloldali kapcsolatait nem nézte jó szemmel a titkosrendőrség: 1931 májusában letartóztatták, és a később az állambiztonsági rendészet, a „magyar Gestapo” vezetőjeként hírhedtté vált Hain Péter verte agyba-főbe. Jó kapcsolatokkal rendelkező apja közbenjárására engedték csak szabadon, rögvest emigrált is.
A fotóriporteri pályára lépő, több európai fővárosban is megforduló Friedmann nevét a Trockijról az 1932-es koppenhágai szocialista kongresszuson készített képeinek köszönhetően ismerték meg széles körben. A megélhetéshez azonban ez kevés volt. Ezért barátnőjével, Gerda (Pohorylle) Taróval megalkotta az „amerikai fotós”, Robert Capa alakját. E névválasztásáról több történet is kering. Valószínűsíthető, hogy gimnáziumi beceneve, a rámenős természetének köszönhetően ráaggatott „Cápa” nyomán lett Capa.
A névváltás bejött. A fotóriporter a spanyol polgárháborúban és a második világháborúban készített képeivel világhírnevet szerzett magának. 1944. június 6-án hajnalban ő volt az egyetlen fotós, aki a partraszállók első hullámával Normandia földjére lépett. Sajnos azonban a 106 egyedülálló filmkockából asszisztense ügyetlenkedése folytán csupán 11 maradt fenn, azok is enyhén életlenül.
A milicista halála című, legismertebb képének hitelességét sokan vitatják, ám ennek ellenére Stefan Lorant, magyar származású filmes és képszerkesztő nem tévedett nagyot, amikor azt mondta az 1954-ben Laoszban taposóaknára lépett Capáról: „A világ legnagyobb háborús fényképésze.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap