1942-ben ez a rezidencia adott otthont a Zsilley Margit, Sárdy János és Latabár Kálmán főszereplésével forgatott Álomkeringő című filmnek. A könnyed, romantikus mozi hátterét maga a kastély és a benne található, a grófi család tulajdonát képező tárgyak, bútorok tették élethűvé. Szerencsére a képkockák megőrizték az eredeti kinézetét és a különleges enteriőrt az utókor számára, mert az épület mára sajnos siralmas állapotba került, a parkja elhanyagolt, már csak a kaput őrző két lomhán elnyúló oroszlán jelzi a pompás bejárat egykori helyét, az álomotthon rendezett kertjének határát.

Lovasberény neve a lóvásárokból vagy talán az itt tartott királyi ménestől eredhet. Már a XIV. században a maihoz hasonló alakban említik az oklevelek. A Mátyás királytól kapott leszerelési engedély után, a XV. században az itt birtokokat megszerző lovászmester, Buzlai László és annak fia, Mózes építette fel az első nagyobb házat, amely a kastély délnyugati részébe lett beépítve.

Labanc kézen

A török idők után a főkapitányként a Dunántúlt a kurucoktól rengeteg véráldozattal visszafoglaló osztrák generális, Siegbert Heister a várpalotai uradalom megszerzésére áhítozott. Azonban az ott birtokokkal rendelkező Zichy család meghiúsította az adásvételt, ezért a budai katonai adminisztráció kárpótlásként a lovasberényi birtokot adta el a kegyetlenkedéseiről híres generálisnak, aki ezután több birtokot megvásárolt a környéken.

Ez hatalmas felháborodást keltett az itt élők körében, és a főként református felekezetű jobbágyok többször fellázadtak ellene. A főúr elvette a templomukat is, amit csak az általa 1708-ban a berényi birtokon felépített katolikus magánkápolna elkészülte után használhattak újra.

1719-ben Heister tábornok eladta a birtokot Fleischmann császári és királyi haditanácsosnak, akitől 1730-ban 45 000 forintért gróf Cziráky József (1696–1742) vásárolta meg a gazdasági felszerelésekkel és a magtárban tárolt terményekkel együtt. Az ügylet nem ment egyszerűen, hiszen a régi tulajdonos jogilag nem birtokolta a területet, így az adásvétel nem volt szabályos, ezért a Czirákyaknak fel kellett venniük a kapcsolatot Heister családjával, hogy a tulajdonjogot ténylegesen megszerezzék.

Mikor végre úgy érezték, hogy megnyugodhatnak, időnként megjelent pár rokon a régebbi tulajdonos famíliájából, akik követeléssekkel álltak elő. Igaz, semmilyen okmányuk nem volt, őseik réges-régen eladták vagy elcserélték a rájuk eső részt, de néhányukat Cziráky kifizetette. A gróf azonban nem sokáig élvezhette birtokainak jövedelmét: a nemesi felkelők kapitányaként részt vett az osztrák örökösödési háborúban, amelyben rövidesen elesett.
 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2024. tél számában olvasható.