A legrégebb óta végzett műtétek közé tartozik a koponyalékelés
2022. december 19. 18:04 Múlt-kor
Korábban
Modern módszerek
A huszadik század újabb ugrást hozott az orvoslásnak, és ez többek között a két világháborúnak is köszönhető. Akárcsak a korábbi századokban, a háborús fejsérülések különböző változatai lehetőséget adtak a következmények vizsgálatára, és ebből kifolyólag az agy feltérképezésére is.
A hadi kiadások emelkedésével párhuzamosan általában a katonai alkalmazású egészségügyi kiadások is megnőttek. A neurológia tudománya az 1920-as években született meg, ekkortól fogva már elkülönítették azt, hogy a nagyobb agyterületek milyen funkciókért felelősek.
Agyműtétre készülő orvosok a 20. század második felében
A technológiai fejlődés ráadásul lehetővé tette, hogy az agyat non-invazív módszerekkel is vizsgálják. Az első áttörést a röntgen feltalálása jelentette, amely a koponyacsont felépítését és esetleges sérüléseit figyeljék meg egy műtét előtt.
Az első elektroenkefalográfiát az osztrák Hans Berger alkotta meg 1929-ben, amellyel lehetségessé vált az agy elektromos impulzusainak figyelése, ezekből pedig következtetéseket lehetett levonni az esetleges hibás működésről. Csaknem vele egy időben született meg az agyi angiográfia, amikor a véráramba fecskendezett festékanyag segítségével lehetett „betekintést” nyerni az agyi erekbe.
A huszadik század még számos további találmánnyal gyarapította a fejen elvégzendő orvosi beavatkozások eszközparkját, így az MRI-vel, vagy a PET-el, amelyek szintén a non-invazív megfigyelések váltak még szélesebb körűvé. De a mostani század is ígér olyan, tömegesen bevethető módszereket, mint például a koponya felnyitása nélküli lézeres beavatkozás, vagy a robotok által végzett műtétek.
Úgy tűnik, hogy a legkorábban elkezdett orvosi beavatkozások töretlen fejlődése még korántsem fejeződött be, bármilyen hosszú utat is tettünk meg azóta, hogy a legelső trepanációs műtétet végrehajtották.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Egy új világot nyitott meg Enrico Fermi az első atommáglyával 09:50
- Soha nem tudott elszakadni a labdarúgástól a legendás Bozsik József 08:20
- Visszaadta a szabadság reményét Erdélynek az eltökélt ágyúöntő mester, Gábor Áron tegnap
- Maffiaszerű leszámolások forgatagában ért véget a Perzsa Birodalom aranykora tegnap
- Cipónyira dagadt térddel küzdötte ki második olimpiai aranyát Kozma Pici tegnap
- Nagy érdeklődés közepette találtak új gazdára Václav Havel személyes tárgyai tegnap
- Magyar néprajzkutató gyűjteményéből nyílt kiállítás Mongóliában tegnap
- A béke és a haladás szolgálatára ajánlotta fel „véráztatta” vagyonát Alfred Nobel tegnap