A légkondicionálást, a szmogot és az atombombát is előre megjósolta munkáiban Jules Verne

2019. február 8. 13:02 MTI

Jules Verne francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja, a sci-fi megteremtője 191 éve, 1828. február 8-án született. Munkáiban száznyolc fantasztikus tervet és találmányt említ, ezek közül hetven már megvalósult, köztük az űrhajó, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba, a hangosfilm.

Korábban

Egy történet szerint a kalandvágyó fiú 11 éves korában hajósinasnak állt volna egy Indiába tartó vitorlásra, ha apja még időben le nem szedi a hajóról. Némi pedagógiai célzatú verés után Verne megígérte, hogy ezentúl csak képzeletben utazik. Párizsban jogot tanulva került kapcsolatba irodalmi és színházi körökkel, így érthető, hogy az ügyvédi hivatás helyett a színházat választotta. A Théatre-Lyrique titkára lett, s ontotta a könnyed és sikeres bulvárdarabokat, operettlibrettókat, sanzonokat.

1857-ben elvett egy kétgyermekes özvegyet, a hozományból tőzsdeügynöki állást vásárolt. Figyelmét a kor tudományos-technikai felfedezései foglalták le, hatalmas könyvtára volt, friss ismereteit cédulákra jegyezte fel és tudományágak szerint sorba rendezte. 1863-ban látott napvilágot és aratott példátlan sikert Öt hét léghajón című regénye, ezt követte gyors egymásutánban a Hatteras kapitány és az Utazás a Holdba.

Verne tőzsdei munkáját feladva végleg az írásnak szentelte magát, háza valóságos írói üzemmé változott. 1870-ben Amiens-ben telepedett le, ahol városi tanácsos is volt, 1872-ben neki ítélték a Francia Akadémia díját, 1892-ben megkapta a Becsületrendet. 1886-ban elmebeteg unokaöccse két lövéssel megsebesítette a lábát, ettől kezdve egészsége egyre romlott. Szülei, majd szeretett öccse halála után kedélyállapota elkomorult, szemét hályog támadta meg, utolsó éveiben már alig látott, Michel fia segített neki az írásban és a művek gondozásában. 1905. március 4-én halt meg Amiens-ben.

Egy UNESCO-statisztika szerint a Biblia és Marx-Engels művei után, Verne regényei jelentek meg a legnagyobb példányszámban a világon. Hosszú évtizedeken keresztül ifjú és kevésbé ifjú olvasók nemzedékei olvasták rongyosra a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogoff Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, a Hódító Robur, A tizenötéves kapitány, a Kétévi vakáció köteteit, melyekből számtalan sikeres filmfeldolgozás is készült.

Munkáiban száznyolc fantasztikus tervet és találmányt említ, ezek közül hetven már megvalósult, köztük az űrhajó, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba, a hangosfilm. Ugyanakkor a tudományos-technikai fejlődés átkait is megjósolta: a környezetszennyezést, egyes állatfajok tömeges kipusztítását, a nagyvárosi szmogot és az olajfoltos tengereket.