Olykor közösülni is kellett „szakértők” előtt a kora újkori francia válóperek során

Az egyház szemében a házasság célja az utódok létrehozása volt, és az erre való képtelenséget az egyház elleni véteknek minősítették. A 16. és 17. században ezáltal Franciaországban bűncselekménynek is számított. Az első olyan dokumentált esetek, amelyekben impotencia miatti válóper indult, a 14. századból valók. Itt jelent meg először a vád bizonyításának módszere, amelyet később is használtak.

Miután az elégedetlen feleség előadta panaszát a bíróság előtt, a vádlottat megvizsgálták a (nőtlen) papok, valamint sebészek és bábák is. E vizsgálat a vádlott nemi szervére vonatkozott: megvizsgálták színét, alakját, és a herék számát – a férj csak reménykedhetett a kíméletes bánásmódban. Különféle próbáknak is alávetették: képes volt-e az erekcióra, tudott-e parancsra ejakulálni, képes volt-e az egészséges teljesítményre, vagy a gyermekek ígérete nélkül kényszerítette feleségét közösülésre?

A párizsi pamfletek (a bulvárhírek korabeli forrásai) előszeretettel számoltak be az éppen zajló perekről. Ennek eredményeképpen a nemesség széles körben tárgyalta a megvádolt férfi magánéletét, megalázó helyzetbe hozva őt. Ha a bíróság impotenssé nyilvánította a férfit, egyetlen lehetősége volt a fellebbezésre: az úgynevezett „gyűlés előtti próba”.

A próba semleges helyen zajlott, ahol „szakértők” előtt kellett teljesítenie a férfinak, feleségével együtt. A „szakértők” döntése végleges volt. Két dokumentált eset van, amelyek bemutatják az ilyen ügyek menetét a francia nemesség körében: az egyik Gesvers márkijának pere volt a 18. században, a másik pedig Langey márkijáé a 17. században.

Gesvers márkiját felesége házasságuk harmadik évében vádolta meg impotenciával. A márki átesett a fent leírt átvizsgáláson, melynek során a jelenlévők tanúsították, hogy képes az erekcióra, ennek ellenére azonban amellett döntöttek, hogy impotens – a korabeli tudomány szerint a helyzet nem volt ellentmondásos. Gesvers márkiját a további megaláztatástól és a válástól egyedül felesége váratlan halála mentette meg.

Langey márki ügye ezzel szemben eljutott a hírhedt próbáig, ráadásul saját kérésére. Az első vizsgálat során a bizottság megállapította, hogy a férfi egészséges nemi szervrendszerrel rendelkezik, és az ügy itt akár befejezettnek is lett volna tekinthető. Langey márkija azonban becsülete megvédése és jó hírneve visszaszerzése érdekében követelte a „gyűlés előtti próbát”. Amikor azonban erre sor került, tisztázatlan okokból kifolyólag nem volt képes közösülni feleségével a „szakértők” előtt. A válást akaró feleség nagy örömére ezért impotenssé nyilvánították a márkit, és felbontották a házasságot.

Habár napjainkban az ilyen jellegű bizonyítási eljárások elképzelhetetlenek, a középkori és kora újkori jogrendben megvolt a helyük, mivel az egyház törvényei szerint a gyermekek nemzése volt a házasság célja. Nem csupán a férfiak ellen lehetett ezt az elvet fordítani: habár a pápa nem volt hajlandó felbontani a házasságot, VIII. Henrik angol király azzal indokolta első feleségétől, Aragóniai Katalintól való válási szándékát, hogy házasságuk gyermektelen maradt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait