A középkori emberek egészen lehetetlen lényeket tartottak valódinak
2019. december 10. 18:01 Múlt-kor
Korábban
Az apácalúd
A 14. századi keletkezésű, Sir John Mandeville utazásai című írásban a titokzatos szerző egy különös növényről ír, amellyel egy Caldilhe nevű királyságban találkozott „Felső-Indiában”.
Ennek gyümölcsét felvágva az ember „egy apró, húsból, csontból és vérből való vadat” talál, „mint egy kis gyapjútlan bárány”.
A gyümölcs és az állat egyaránt ehetőek, Sir John állítása szerint meg is kóstolta, és igen ízletesnek találta. A gyümölcs egy hasonló jelenségre emlékezteti, amely hazájában honos: az apácalúdra, amely szintén növényből születik.
Az Oxfordi Egyetem Bodley Könyvtárában őrzött egyik bestiárium szerint az apácaludak Írországban őshonos lények, amelyek „saját törvényeiknek is ellentmondanak”, mivel habár madarak, a vízen lebegő fenyőrönkökön nőnek.
A csőrüknél fogva rögzítve növekednek, egy külső héj által védve, amíg el nem érik kifejlett állapotukat. Ezt követően elrepülnek. A kódex szerint Írország egyes részein e madarakat meg szabad enni böjti napokon is, mivel nem húsból születnek, így elfogyasztásuk nem számít bűnnek.
Az apácalúd egy valóban létező vándormadár, amely épp utóbbi tulajdonsága miatt vált a fenti félreértés tárgyává: a középkori Európában nem mindenhol értették a madarak vándorlását, és csupán úgy látták, a madarak, amelyek egyik nap még nem voltak ott, másnap egyszerre ott termettek.
A mítoszt a 12. században népszerűsítette széles körben Giraldus Cambrensis walesi püspök, nem tudván, hogy az apró lények, amelyek az uszadékfán látható „csírákból” kelnek ki, nem madarak, hanem egy kagylóra hasonlító rákféle (Lepas anatifera) példányai.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Csaknem harminc évig építették a budapesti millenniumi emlékművet tegnap
- Lemondása után többször is kikérte Széll Kálmán véleményét Ferenc József tegnap
- Előre felkészült II. Géza a német-római császár fosztogató kereszteseinek átvonulására tegnap
- Filmre vették a németek a brit repülőgép-hordozó elsüllyesztését tegnap
- Nemcsak költő, nagy formaműveltségű műfordító is volt Dsida Jenő 2024.06.07.
- Előadásmódja miatt először csak kalózrádiók sugározták Tom Jones slágereit 2024.06.07.
- A Pártból is kizárták a reformokat szorgalmazó Nagy Imrét 2024.06.07.
- A kisantant létrejötte összekovácsolta a világháború veszteseit 2024.06.07.