A középkori emberek egészen lehetetlen lényeket tartottak valódinak

A bonnacon

A bonnacon nevű lényről első ízben a Kr. u. 79-ben, a Vezúv kitörésekor emberek mentése közben meghalt idősebb Plinius római hadvezér és történész készített feljegyzést Naturalis Historia (Természettudomány) című írásában.

Az általa bonasusnak nevezett lény a Balkán-félsziget déli részén található Paeonia nevű régióban él, és „egy ló sörényével rendelkezik, minden másban egy bikához hasonlatos”.

Szarvai hátrafelé hajolnak, így harcra haszontalanok, ezért bármiféle konfrontálódás esetén az állat egyszerűen elfut. Menekülés közben forró székletet ereszt a nyomában, hogy üldözőit tisztes távolságban tartsa.

A 12. századi Skóciában keletkezett, aberdeeni bestiárium néven ismert kódex Ázsiát tartja a bonnacon élőhelyének.

Szarvai e szöveg szerint is haszontalanok, ürüléke azonban még veszélyesebb, mint Pliniusnál: már nem csupán forró, de egyenesen lángol, és megéget bárkit, aki hozzáér.

1. A formicoleon
2. A bonnacon
3. Az ibex
4. Az apácalúd

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• „Napevő” szörnyek az égen
• Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket
• Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd
• Súlyosan károsította a kilélegzett szén-dioxid és a mesterséges világítás a lascaux-i barlangrajzokat
• Ragadozó állatok által elejtett prédák maradványaival táplálkozhatott Samu
• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata