A középkor egyik legbizarrabb eljárásában a korábbi pápa oszladozó tetemét állították bíróság elé

Érdekek hálójában

Hivatali ideje legelején Formózusz egy olyan aktusra kényszerült, amit legszívesebben elfelejtett volna. Spoletói Guidót ugyanis elődje császárrá koronázta, és az új pápa megkoronázása után az uralkodó úgy vélte, itt az ideje behajtani egy régi adósságot, ezért a pápák kezén lévő Ravennába vonult, és 892-ben megkoronáztatta a fiát, Lambertet társcsászárnak.

Pápaként Formózusz már korántsem akart engedelmes eszköze maradni a szomszédos hercegségnek, ezért meghívta Itáliába Karinthiai Arnulfot. Arnulf keleti frank király a Karoling-ház egyik utolsó tetterős tagja volt, kiváló hadvezér, aki a pápa felkérésére lerohanta a félszigetet, és legyőzte Guidót. 895-ben Guido meghalt, így a fiatal Lambert és az anyja, Ageltrude kénytelenek voltak szembenézni Arnulffal.

Arnulfot 896-ban koronázta császárrá Formózusz Rómában betetőzendő a szövetségüket, amely azonban ugyanebben az évben szét is esett. Arnulf ugyan elindult Lambert ellen, ám szélütést kapott, így nem tudta folytatni a hadjáratot. Formózusz pápa az év végén elhunyt, így a spoletóiaknak lehetőségük nyílt a hatalom megszerzésére Rómában. Formózusz utódját megválasztották ugyan, de hamarosan meghalt, egyes források szerint megfojtották.

Ageltrude elérkezettnek látta az időt, hogy Róma ismét a spoletóiak befolyása alá kerüljön, így összefogva néhány római előkelő családdal megválasztatta VII. István pápát, és egy különös bosszúra vette rá az újdonsült egyházfőt.

Ítélet a halál után

897 januárjában került sor az úgynevezett hullazsinatra, amelynek minden egyes eleme előre meg volt határozva, mint egy forgatókönyvben. István kiásatta Formózusz testét, majd pápai díszbe öltöztették, és ebben a formában állították bíróság elé. Az ítéletet meghozni szándékozó zsinaton részt vett valamennyi bíboros, püspök és más egyházi előkelőségek is. A jeles alkalmat természetesen nem hagyhatta ki Lambert császár és Ageltrude sem.

A tárgyaláson a regnáló pápa megbízott egy vádlót, aki Formózusz hullájára olvasta az elkövetett bűnöket, amelyek a hamis esküvés, a kánonjog lábbal tiprása és világi emberként a püspöki szék betöltése voltak. A pápa mellett volt egy kirendelt védő is, ám ő megelégedett azzal, hogy felolvasta az elé tett, előre megírt válaszokat, ezzel bizonyítva azt, hogy tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy mit felel.

Az ítélet természetesen nem is lehetett más, mint az, hogy Formózusz bűnös. A zsinat utólag eltávolította a hivatalából, valamennyi döntését megsemmisítették, és törölték a nevét a pápák jegyzékéből. A holttestről látványosan letépték a pápai díszt, valamint levágták az áldásosztásra használt három ujját is. Miután ezzel végeztek, Formózuszt végighurcolták Róma utcáin, majd földi maradványait a Teverébe hajították.

A bizarr szertartásnak természetesen meg volt a magyarázata, hiszen a pápán az ellenségei nemcsak a jelenben, hanem a túlvilágon is bosszút akartak állni. A spoletóiaknak érdekében állt, hogy Formózusz valamennyi aktusát, így Arnulf megkoronázását is érvénytelennek nyilvánítsák.

1. Lassú a méreg, jöhet a kalapács
2. Érdekek hálójában
3. Nem túl jó pápának lenni

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére