A kutya miatt tűnhetett el a neandervölgyi

A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) 200-250 ezer éve jelent meg és körülbelül 40-28 ezer évvel ezelőtt tűnt el. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen, majd ezt követően - máig tisztázatlan okokból - kihalt.

Kihalására számos magyarázat született, sokak szerint a modern ember a kognitív képességeinek fölényét kihasználva kerekedetett felül és szorította ki a neandervölgyit - így tudott többek között jobb, fejlettebb fegyvereket gyártani és ennek köszönhetően kezdett változatosabban táplálkozni.

Mások viszont úgy látják, a neandervölgyi és a modern ember akár 5-20 ezer éven át is "társbérletben" élhetett Európában, azaz elegendő ideig a két faj keveredéséhez, mígnem a homo sapiens teljesen kiszorította a neandervölgyit. Az utolsó neandervölgyi közösség a mai Belgium területén, barlangokban élhetett.

Pat Shipman, a Pennsylvania Állami Egyetem antropológusa ellenben úgy véli, hogy a neandervölgyi kihalását a kutyák segítették elő. "Szövetséget kötöttünk velünk, ez pecsételhette meg a neandervölgyi sorsát" - nyilatkozta a professzor a The Observer brit napilapnak.

Shipman teóriája megkérdőjelezi azt a tudományos berkekben többé-kevésbé konszenzusos véleményt, miszerint a farkas egy mára kihalt alfajának háziasítása 10 ezer évvel ezelőtt, a földművelés elterjedésével zajlott. A neves antropológus professzor szerint az ember már 70 ezer éve, azaz az afrikai kirajzást követően is tenyésztett kutyát.

Elmélete egyúttal választ kínál arra, hogy az Európát addig mintegy 200 ezer éven át uraló neandervölgyi miért halt ki alig néhány ezer évvel a homo sapiens érkezése után. A professzor szerint a fejlettebb fegyverek, a kifinomultabb vadászati ismeretek, valamint a kutya "barátsága" olyan előnybe hozta fajunkat, amivel a neandervölgyi nem tudott versenyezni.

"Ezek a korai farkas-kutyák üldözőbe vették a nagytestű emlősöket és egészen addig a nyomukban voltak, míg azok ki nem fáradtak, majd az emberek lándzsájukkal vagy íjukkal leterítették őket. Mindez azt jelenti, hogy a kutyáknak nem kellett bekeríteni a kiszemelt áldozatokat - gyakran ez volt a vadászat legveszélyesebb része -, az emberek pedig energiát spórolhattak azzal, hogy a feladatot rájuk bízták. A kutyák ezt megtették helyettük, majd a húson megosztoztak. Ez egy win-win szituáció volt" - fejtette ki Shipman.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma