A kor tudományossága és a nyár nélküli év sötétsége ihlette Frankenstein történetét
2021. szeptember 19. 17:04 Múlt-kor
Korábban
Az őrült tudós születése
Bár a feldolgozások jelentős része Frankensteinnek a holtából feltámasztott szörnyet nevezi, az eredeti műben valójában nem kap nevet. Legtöbbször lényként, szörnyként vagy ördögként hivatkoznak rá.
A későbbi utódok gyakran rá koncentráltak, pedig Shelley műve alapvetően nem a lény minőségére, hanem a tudóséra koncentrált. Victor Frankenstein ugyanis egyszerre volt járatos az alkímia és a modern tudományok világában. Ez jól tükrözte Shelley korszakát, amely csakugyan a modern tudományos kutatások hajnalának számít.
[galeria_kep_35066]
Frankenstein ugyanis átveszi a teremtő szerepét ebben a történetben. (Annak ellenére, hogy a történetben rendkívül kevés vallási vonatkozású megjegyzés található).
Ám gyorsan és sietve akar eredményt elérni, ezért a teremtett lénye csúf külsőt kap, ami viszolygást ébreszt Frankensteinben, és amikor később a teremtmény társat akar magának, megtagadja azt.
A fennálló társadalmi rend elleni első számú vétek ugyanis a teremtmény megalkotása, erre pedig második alkalommal Frankenstein már nemet mond. Mindez elindítja az a gyilkosságsorozatot is, amely mindkét fél tragédiájával végződik.
Érdekes módon a tudós „őrültsége” Shelleynél kimerül abban, hogy a következmények átgondolása nélkül lépi át a határokat. Percy Shelley egyébként maga is szívesen kísérletezhetett diákként elektromossággal, mágnesességgel, lőporral és más kemikáliákkal.
[galeria_kep_35067]
Mary Shelley történetének főhőse történetesen szintén ezt tette, szintén befolyásos családból származott és mindkettejüknek volt egy nővérük, akit Elizabethnek hívtak és örökbe fogadtak.
A Victor nevet maga Percy Shelley használta álnév gyanánt. Talán a leendő férj jelleme is megtalálható egy kicsit Mary Shelley munkájában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.