A kivégzett „pillangók” hozták el Latin-Amerika egyik legvéresebb diktatúrájának végét

A gyilkosságok hatása

A Pillangók, ahogy a Mirabal nővéreket nevezték, azonnal a forradalmi ügy mártírjaivá váltak, haláluk csak erősítette a Trujillóval szembeni érzéseket mind a Dominikai Köztársaságban, mind külföldön.

„A nők megölését már nem tudták megemészteni az emberek, és katalizálta azt, hogy sokan sokkal aktívabbá váltak a mozgalombnan” – mondta el Manley. Trujillo addig a nők és anyák védelmezőjeként festette le magát, 1942-ben teljes szavazati jogot adott a nőknek, és a világon az elsők közt küldött női nagykövetet az ENSZ-be 1945-ben.

„Ezeket az intézkedéseket progresszivitása bizonyítékaként lobogtatta, így az, hogy nem védte meg ezeket az asszonyokat, és az anyapárti politikával való teljes szembefordulás hatalmas csapás volt” – tette hozzá Manley.

Kevesebb mint egy évvel a Mirabal-gyilkosság után, 1961. május 30-án hét merénylő (köztük a rezsim fegyveres erőinek volt tagjai) rajtaütött a diktátor autóján egy tengerparti út mentén, és Rafael Trujillo golyózáporban lelte végzetét. Habár halála nem hozott azonnal demokratikus átalakulást – utódja, Joaquín Balaguer az 1970-es évek végéig autoriter módszerekkel kormányozta az országot –, a Trujillo alatt megismert brutális viszonyok már nem tértek vissza többé.

A negyedik nővér, Dedé Mirabal, aki óvatosan tartotta a távolságot az ellenállástól, túlélte a Trujillo-rezsimet és sajátjai mellett felnevelte testvérei gyermekeit is. Minerva lánya, Minou Távarez Mirabal kongresszusi képviselő, majd külügyminiszter-helyettes lett, míg Dedé fia, Jaime David Fernández Mirabal 1996 és 2000 között az ország alelnökeként szolgált.

A Mirabal nővérek történetét Julia Alvarez dominikai-amerikai írónő 1994-es könyve, A pillangók idején ismertette meg a világgal, 1999-ben pedig az ENSZ haláluk évfordulóját, november 25-én a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjává nevezte ki. Dedé Mirabal emellett azzal is biztosította nővérei emlékének fennmaradását, hogy múzeumot alapított gyermekkori otthonukban, amelyet 2014-ben, 88 éves korában bekövetkezett haláláig maga vezetett.

1. Élet a karibi térség egyik legkegyetlenebb diktatúrájában
2. Csatlakozás az ellenálláshoz
3. A gyilkosságok hatása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült