2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

„A kémkedést még talán el lehetne viselni, ha tisztességes emberek végeznék.”

2022. június 27. 15:00 Múlt-kor

Kémek titkos találkozói, brutális tisztogatások, összeesküvők suttogása, mikrofilmfelvevők kattogása töltik ki Bernard Lecomte első magyarul megjelent könyvének lapjait. A tunéziai születésű francia szerző, aki a L’Express újságírójaként beható ismereteket szerzett a Szovjetunióról és a kommunista államszervezet működéséről, ezúttal a szovjet titkosrendőrség történetének eddig rejtett mélységeibe száll alá.

KGB
KGB – A szovjet titkosszolgálatok története (Forrás: Corvina Kiadó)

A könyv időrendi sorrendben, de nem pusztán a kronológiára hagyatkozva mutatja be a Szovjetunió titkosszolgálatainak történetét. A történeti vezérfonalra Lecomte a 20. század (releváns szempontból) kiemelkedő jelentőségű eseményeit fűzi fel, hogy ezeken keresztül ábrázolja a szolgálatok soraiban, valamint a legmagasabb szovjet politikai körökben zajló folyamatokat. A könyv végére az olvasó számára világossá válik, hogy az elsőre egységesnek, monolitikusnak, változtathatatlannak tűnő titkosrendőrség a felszín alatt ugyanúgy machinációk és hatalmi harcok színtere volt, mint a szovjethatalom bármely másik ága – és hogy bármennyire is igyekezett formálni a történelmet, sokszor csak kullogni tudott utána.

Lecomte magabiztosan navigál az események, adatok és részletek zavarba ejtő tömkelegében, és eközben az olvasó számára is átláthatóvá teszi azt. Bár előfordulnak töményebb, nehezebben befogadható szakaszok, az alapvetően sokszor száraz tényanyagot legtöbbször mégis olvasmányos formában adja át a könyv. Ebben szerepet játszik a szerző stílusa, amelynek része a néha már-már a keresetlenség határát súroló véleménynyilvánítás egy-egy jelentősebb szereplőről, titkosszolgálati vezetőről, vagy épp magáról az állambiztonsági személyi állományról. A nagyívű történelmi eseményekre emberközeli, szinte mikrotörténelmi szemszögből tekint, a résztvevők személyes indítékaival, érdekeivel, vagy éppen hibáival magyarázva a fajsúlyos mozzanatokat.

A KGB első fejezetei (A Cseka születése; A kettős ügynökök kora) a Cseka létrejöttével és a bolsevik hatalomátvételben játszott szerepével foglalkoznak. Lecomte kiemeli, hogy az újdonsült szovjet titkosrendőrség módszerei és személyi állományának egy része is a cári Ohranához köthető, és hogy a két szervezet különböző célok elérése érdekében nagyon is hasonló eszközöket alkalmazott. A Sztálin uralmát taglaló fejezetek egy hazai áttekintés (Sztálin rémtettei) után egy német (A Münzenberg-hálózat) és egy brit (A cambridge-i ötök) kitekintéssel folytatódnak, hogy aztán a harmincas évek nagy terrorját (A Vörös zenekar) és Berija szerepét (Berija elvtárs élete és halála) vegyék górcső alá. Ezek a fejezetek már nem szigorú kronológia szerint követik az eseményeket: a bennük leírt műveletek, személyek utóéletét néha a huszadik század utolsó évtizedéig követik, azok távlati hatásait és következményeit is feltárják.

A könyv további részeiben az NKVD látványos sikerei mellett (Versenyfutás az atomért) annak kellemetlen pillanataiba (Kravcsenko az NKVD ellen; KGB kontra CIA) is betekintést nyerünk. A Sztálin halálát követő folyamatokat taglaló fejezet (A desztalinizálás) magyar szemmel különösen érdekes, ugyanis röviden bár, de megismerhetjük a KGB közvetlen szerepét az 1956-os forradalom eseményeiben. Lecomte vérfagyasztó részletekkel szolgál a „másik oldalról”, az állambiztonság és a szovjet erők nézőpontjából: leírja például, hogyan követelte tombolva már október 23-án Ivan Szerov, a KGB elnöke (aki aznap érkezett inkognitóban Budapestre), hogy a magyar biztonsági erők éles lőszerrel nyissanak tüzet a „fasiszták és imperialisták rohamosztagaira”.

Az utolsó fejezetek áttekintik, hogyan hálózta be és nyomta el a szovjet állambiztonság az egyházi szervezeteket, illetve hogy mennyire felkészületlenül érte a Szovjetuniót a lengyel Karol Józef Wojtyła pápává választása 1978-ban (A nép ópiuma); miképp próbálta erősíteni a KGB szerepét Andropov, és hogyan igyekezett neki új irányt kijelölni Gorbacsov (Andropov és a disszidensek; Andropovtól Gorbacsovig); illetve hogy milyen szerepet játszott a KGB és vezetősége az 1991. nyári puccskísérletben, és milyen sorsra jutott az új orosz vezetés alatt.

Lecomte könyve részletgazdag, izgalmas kitekintés a 20. század történelmére egy különlegesen fókuszált, de mégis majdnem mindent átfogó nézőpontból. Történetei sokszor ismerősek, néha közismertek, de eddig is élő gyanúnk, hogy a felszín alatt sokkal több minden rejtőzik, most bizonyosságot nyer.

Bernard Lecomte: KGB – A szovjet titkosszolgálatok története (ford. Barabás József; Corvina, 2022, 341 oldal)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Bernard Lecomte 2011-ben (Wikipedia / S. Veyrié / CC BY-SA 3.0)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár