A karrierje árán mentett ki húsz embert egy elsüllyedt buszból a világrekorder úszóbajnok
2022. január 13. 14:27 Múlt-kor
Korábban
Savars Karapetjan megkésett hőssé avatása
A trolibusz-baleset után Karapetjan megpróbált visszatérni az úszáshoz, de a mentés során végrehajtott rengeteg merülés maradandóan károsította a légzőrendszerét. Ehhez járult egy furcsa, új tartózkodás a víztől.
„Nem igazán féltem a víztől, egyszerűen csak utáltam” – mondta. Ennek ellenére néhányszor még rajthoz állt. A szovjet bajnokságon világrekordot állított be 400 méteren, majd a Magyarországon rendezett Európa-bajnokságon arany- és bronzérmet is nyert.
Ezek után viszont végleg szögre akasztotta az uszonyait. Huszonnégy évesen vonult vissza, miután tizenegyszer döntötte meg a világcsúcsot, tizenhét világbajnoki, tizenhárom Európa-bajnoki, és hét szovjet bajnoki címet szerzett.
Jereváni hőstette viszont egészen 1982-ig ismeretlen maradt. Ekkor egy úszóbajnokságról tudósító újságírónak fülébe jutott a trolibusz-baleset története, és megírta a moszkvai Komszomolszkaja Pravda újság számára. A cikk nem tett említést a baleset áldozatairól, kiemelte viszont Karapetjan hősiességét.
Ezzel az úszó egy csapásra nemzeti hős lett. A szovjet hatóságok a Méltóság Érdemrendjével tüntették ki, a Nemzetközi Csillagászati Unió kisbolygót nevezett el róla, és szovjet állampolgárok tízezrei írtak neki dicsőítő leveleket.
Karapetjan ezek után sem ült nyugodtan a babérjain: 1985-ben, amikor a jereváni sportcsarnok kigyulladt, ugyanúgy gondolkodás nélkül rohant be a tűzbe életeket menteni, ahogy évekkel korábban a tóba ugrott.
Savars Karapetjan később Moszkvába költözött és egy cipőboltot nyitott. Honfitársai azonban nem felejtették el, és 2013-ban felkérték, hogy vegyen részt a szocsi téli olimpia fáklyájának hordozásában. A volt úszó két szakaszt is futhatott a lánggal, és utólag büszkén jelentette ki, hogy Oroszország és Örményország nevében is vitte azt.
Karapetjan ma, évtizedekkel az őt híressé tevő események után sem csinálna semmit másképp. Mentőakciójának ára sportolói pályafutása volt, de ha kéne, ismét megtenné. „Nem volt más választásom” – mondta. „Nem lett volna helyes, ha a világ leggyorsabb víz alatti úszója csak ott áll, és meg sem próbál segíteni. A természet és az emberiség is elítélt volna. Maga Isten is elítélt volna.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap