A „Kárpát-medencei Akhilleusz” arany lábvértjére bukkantak Szeged környékén
2017. június 20. 13:38
Világraszóló aranykincs került elő Szeged határában. A bronzkori arany lábvértre gombászás közben bukkant egy állampolgár. A rejtélyes helyszínen a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei megtalálták a leletegyüttes újabb töredékeit is. Magyarország területén korábban még soha nem fedeztek fel a szakemberek bronzkorból származó arany lábvértet.
Korábban
Ez egy rendkívüli lelet; a páratlan értékű vértet a korszak egyik nagybefolyással bíró, erős embere, - szimbolikusan úgy is fogalmazhatunk - a Kárpát-medence Akhilleusza viselhette – áll a Múzeum közleményében.
A Móra-múzeum szakértői úgy vélik, a most előkerült bronzkori aranyvérthez hasonló régészeti szenzáció utoljára akkor történt Szegeden, amikor a húszas években Móra Ferenc irányításával megtalálták a nagyszéksósi aranyleletet.
Az arany lábvértet a késő bronzkor folyamán, körülbelül 3000 éve rejthették el a földbe. A késő bronzkori lábvért formája és díszítése alapján a legnagyobb valószínűséggel a Kr.e. 12. és 9. század közötti periódusra keltezhető – ami nagyjából megfeleltethető a Trójai háború időszakának.
Hasonló formájú bronzból készült lábvérteket az Égeikumtól egészen Franciaországig használtak a késő bronzkor időszakában. A Szeged határában előkerült darab egyik különlegessége, hogy a Dunától keletre eső vidékről eddig egyetlen hasonló tárgy sem ismert.
A szenzációs leletet június 21-én, szerdán 11 órakor mutatják be a sajtó munkatársainak a Móra Ferenc Múzeumban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
