Hat ember a történelemből, akire ösztönzőleg hatott a karantén unalma

Isaac Newton

A neves matematikus és fizikus éppen Cambridge-ben tanult, amikor az egyetemet 1665 augusztusában bezárták a pestis okán. Newton ekkor visszatért otthonába, a lincolnshire-i Woolsthorpe-ba, hogy egyedül folytassa tanulmányait. 1667 tavaszáig nem tért vissza Cambridge-be.

Ez alatt az idő alatt egészen figyelemreméltó kreatív munkát végzett, és több olyan összefüggésre is ráeszmélt, amelyek későbbi karrierje alapját képezték, mind a számtan, mind az optika területén. A híres anekdota szerint ekkor, egy otthoni almafa alatt érte a gravitációval kapcsolatos megvilágosodás is.

A tudós később maga is azt írta: „Mindez 1665-1666 két pestises évében volt. Mert akkoriban a legjobb korban voltam a feltaláláshoz, és többet foglalkoztam a matematikával és a filozófiával, mint azóta bármikor.”

Edvard Munch

Edvard Munch norvég festőművész (1863-1944), akinek életútja inkább a mentális betegséggel való küzdelemről szólt, számos önarcképet festett.

Habár meglehetősen magányos életet élt, az első világháború végén lesújtó spanyolnáthát ő is elkapta, a kínzó betegség pedig – bár túlélte – igen jelentős hatással volt rá.

Önarckép a spanyolnáthával, illetve Önarckép a spanyolnátha után című festményei jól ábrázolják a magányos elkeseredettséget, és azon kevés híres műalkotás közé tartoznak, amelyek az akár 50 millió halálos áldozatot követelő világjárvány folyományaként születtek.

1. Az élet megszokott része
2. Giovanni Boccaccio
3. VIII. Henrik angol király
4. William Shakespeare
5. Isaac Newton

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése