A kamerák előtt és a bridzsasztalnál is minden díjat megnyert Omar Sharif

Politika, bridzs és foci

Sharif külföldre költözésén túl azzal is az egyiptomi politika célkeresztjébe került, hogy 1968-ban a Funny Girl című musicalben az Egyiptommal ellenséges Izrael államot hangosan támogató Barbra Streisand mellett vállalt főszerepet – a filmet számos arab országban azonnal betiltották. A dolog külön pikantériája, hogy az egyiptomi színész és az amerikai zsidó énekesnő között valódi romantikus viszony is kialakult a forgatáson.

Miután az 1970-es évek elején házat vásárolt Párizsban, Sharif egyre gyakrabban vállalt európai filmszerepeket is, például az 1973-as A rejtelmes sziget című francia Verne-regényadaptációban Nemo kapitány szerepét. Az idősödő színész az 1980-as és 1990-es évek folyamán is keresett maradt, azonban saját bevallása szerint is a szerencsejáték és a lóversenyek iránti szenvedélye vitte rá számos kevésbé neves film elvállalására.

Színészkarrierje mellett Sharifot a világ legjobb bridzskártyásaként tartották számon. 1967-ben megalakította az Omar Sharif Bridzscirkusz nevű formációt, amelynek keretében világszerte népszerűsítette a kártyajátékot a legjobb játékosok társaságában. Több könyvet is írt a kártyajátékról, amellyel azonban 2000-re felhagyott, szenvedélybetegségnek nevezve azt a többi szerencsejátékkal együtt.

A bridzsasztalnál, 1967 (kép forrása: Wikipédia / Ron Kroon / Anefo / www.nationaalarchief.nl/onderzoeken/fotocollectie/ab2f5fd6-d0b4-102d-bcf8-003048976d84 / CC0)

1992-ben tripla szívkoszorúér-műtétet hajtottak végre a láncdohányos színészen, akinek addigi „fogyasztása” napi száz szál volt. A műtétet követően felhagyott a dohányzással.

Miután jó ideje nem szerepelt nagyobb hollywoodi produkcióban, Antonio Banderas oldalán jutott mellékszerephez az 1999-es A 13. harcos című Michael Crichton-regényadaptációban. A hosszúra nyúlt és hányatott sorsú forgatás viszontagságai olyannyira megviselték Sharifot, hogy egészen 2003-ig teljesen visszavonult.

Ebben az évben a Monsieur Ibrahim és a Korán virágai című francia-török drámában vállalta a főszerepet, amelyre saját maga jelentkezett. A 2000-es évek folyamán kisebb-nagyobb mellékszerepeket vállalt külföldi és egyiptomi filmekben egyaránt, továbbá ő képviselte a médiában a 2010-es, az afrikai kontinensre kijelölt labdarúgó-világbajnokság megtartására nevező Egyiptomot (a rendezés jogát végül Dél-Afrika nyerte el).

2011-ben az ekkor már újra Egyiptomban élő színész támogatásáról biztosította a Hoszni Mubarak leváltását követelő ifjúsági tüntetéseket. Utolsó filmszerepe 2015-ben az 1001 találmány és Ibn al-Haytham világa című, az UNESCO által A Fény Nemzetközi Éve keretében szponzorált ismeretterjesztő műben volt.

Ez év májusában a család bejelentette, hogy Sharif Alzheimer-kórban szenved. Fia, Tarek Sharif (aki nyolcévesen a Doktor Zsivágóban a gyermekkorában ábrázolt főszereplőt alakította) elmondása szerint 83 éves édesapja ekkor már legsikeresebb filmjeinek címét is gyakran összetévesztette, és nem emlékezett például arra sem, hol forgatták őket. Július 10-én, kevesebb mint fél évvel egykori felesége halála után szívrohamban hunyt el egy kairói kórházban. 

1. Vallás és szerelem
2. Politika, bridzs és foci

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe