2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

A jövő a történelemből merít: hogyan lett Hszi Csin-ping a világ legnagyobb hatalmú embere?

2022. augusztus 8. 14:45 Múlt-kor

A Kínai Népköztársaság mára a világ legnagyobb gazdaságaként immár a diplomáciai és katonai színtéren is követeli az őt megillető helyet. 2013 óta ezt egy külföldön korábban szinte ismeretlen vezető, Hszi Csin-ping vezetése alatt teszi, akinek politikája egyre kevesebb rokonságot mutat közvetlen elődjei békülékeny, kompromisszumkész hozzáállásával, és egyre többet a pártállam alapítója, Mao Ce-tung kegyetlen autoriter rendszerével. Hogyan került Hszi a népi Kína élére, milyen volt saját és családja kapcsolata Maóval, és milyen elvek vezérlik őt a világ legnagyobb gazdaságával és lakosságával bíró államának kormányzásában? Stefan Aust és Adrian Geiges könyve a magyar közönség számára is jól érthetően tárja fel a titokzatos vezető hátterét és motivációit.

Hszi Csin-ping
Hszi Csin-ping Andrzej Duda lengyel elnökkel 2016-ban (kép forrása: Wikimedia Commons / Kancelaria Prezydenta RP / Andrzej Hrechorowicz / CC BY-SA 4.0)

Mindkét szerző – újságírói, illetve üzleti tevékenysége folytán – több szemszögből is megismerhette Kínát az elmúlt évtizedek során, történeti kutatásaikat pedig meglehetős alapossággal végezték el. Aust és Geiges teljes könyvét – a rendszerek hasonlóságából eredően – átszövik saját, Kínával kapcsolatos személyes tapasztalataik mellett az egykori Német Demokratikus Köztársaságra utaló példák is, amelyek a térségbeli szocialista rendszerek bármelyikét ismerő magyar olvasó számára ismerősek lehetnek.

A könyv a koronavírus-világjárványra reflektálva vezeti fel, miért is fontos az egész világ számára, mi történik Kínában. Röviden: a globalizált világban már nem csupán kulcsfontosságú szereplő a Kínai Népköztársaság, de a vele való kapcsolat és együttműködés szinte elkerülhetetlen, ez pedig a világméretű egészségügyi krízisekre is érvényes. Ráadásul a kínai rendszer – autoriter mivoltából adódóan – a kezdeti fejetlenség után szélsőséges korlátozásokkal a demokráciáknál „hatékonyabb” módon volt képes kezelni magát a járványt is, ami óriási propagandafogás volt a rendszer számára.

A szerzők Hszi családi hátterével, valamint saját ifjúkorával folytatják a nagyhatalmú vezető bemutatását. A polgárháborús „hosszú menetelésben” részt vett és a forradalom „nyolc halhatatlanja” közt számontartott édesapa, Hszi Csung-hszün és családja a kezdeti privilegizált életmód után hamar az 1960-as évek „kulturális forradalmának” áldozataivá váltak, az ifjú Hszi Csin-ping és édesapja egyaránt töltött időt börtönben, illetve rideg kényszermunkán, féltestvére az öngyilkosságba menekült.

Mindennek ellenére – mint azt a szerzők Hszi házasságain, illetve később betöltött pozícióin keresztül hathatósan illusztrálják – a párthoz való hűség felülírta a személyes sérelmeket, és a Mao utáni, egyre dinamikusabban fejlődő és egyre nyitottabbá váló pártállamban Hszi megtalálta a számítását: személyes kvalitásai lehetővé tették, hogy minden körülmények közt a „jó” oldalon álljon, főként ami a kommunista máz alatt rejlő államkapitalista berendezkedés legnagyobb önellentmondását, a korrupciót illeti. További előnyt jelentett neki második és jelenlegi felesége, a sztárénekesnő Peng Li-jüan hírneve és politikai kapcsolathálója.

A korrupció és hasonló „elhajlások” elleni küzdelem során Hszi nevet szerzett magának olyan emberként, aki el tudja végezni a rá bízott feladatot. Városok, majd tartományok vezető pártembereként, a Kínában előbb hongkongi, később tágabban külföldi tőkés vállalatok által működtetett vegyes vállalkozások egyik úttörőjeként érkezett élete addigi legnagyobb megbízásához: a 2008-as pekingi nyári olimpiai játékok előkészületeinek és lebonyolításának felügyeletéhez.

Ekkortól vált a kínai politika magasabb köreiben nyilvánvalóvá, hogy az akkori vezető, Hu Csin-tao helyére pályázók közt vele is számolni kell. A 2012 végi pártkongresszuson végbement „őrségváltás” előtt sajátos mutatványt hajtott végre: az ekkor már az ország alelnöki posztját betöltő politikus rejtélyes eltűnést produkált, melynek során külföldi találkozókat is lemondott. Bár száz százalékig biztosan nem lehet tudni az eltűnés okát, feltehetően erődemonstráció volt Hszi részéről: az ellenfeleihez képest fiatal, addigra már Hu Csin-tao által is utódjaként felépített, ám az elődök kompromisszumkészségét teljességgel nélkülöző politikust az utolsó pillanatban még megpróbálhatták a párt egyes körei félreállítani. A mutatvánnyal rámutatott: nem tudnák kimagyarázni félreállítását, engedniük kell akaratának.

Ez pedig 2013 óta minden más tekintetben is így van Kínában, ahogy arra a szerzők is tételesen, témáról témára haladva rámutatnak a könyvben: a technológiai innovációk köré épülő ipartól a kínai állami vállalatok számára kedvező megbízásokkal kecsegtető, gyengébb országokat még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozó gazdasági terjeszkedési projekteken át (mint az Övezet és Út Kezdeményezés) Tibet vagy a muszlim ujgurok lakta Hszincsiang tartomány autonómiájának erőszakos felszámolásáig, továbbá a digitális megfigyelésen alapuló rendőrállam kiépítéséig az utóbbi évtizedben minden Hszi akarata szerint zajlott. Politikai ellenfelei így vagy úgy, de félre lettek állítva.

A modern Kína vezére azonban hiába épít Mao és Sztálin mintájára személyi kultuszt és alkalmaz elnyomó intézkedéseket, tanult elődjei hibáiból: a 21. századi Kína „gondolatrendőrsége” a vallások és filozófiák – mint például a kínai kultúra elválaszthatatlan részét képező konfucianizmus – tiltása és üldözése helyett valójában az állampárt hivatalos, névleg marxista-leninista ideológiájával való kibékítésükre törekszik. Napjaink más autoriter rendszereihez, például a putyini Oroszországhoz hasonlóan maga az ideológiai színezet már jóval kevésbé számít, mint az úgymond „tartalom” – az erő kultusza és a teljes kontroll látszata.

Hogy mit hoz a jövő, és hogy valóban át tudja-e venni a világ politikai vezetését a demokratikus nyugati országoktól a kínai pártállam és elsőszámú vezetője? Erre a kérdésre bizonyára csak az idő fog tudni választ adni. Annyi bizonyos, hogy minden eddigi, az ilyen rendszerekre nem jellemző rugalmasságot igénylő kihívásra megfelelő választ tudott adni Hszi és hatalmi gépezete, kiemelkedő alkalmazkodóképességet bemutatva.

A szerzők narratíváját erősíti, hogy a könyvben számos interjút helyeztek el – Kínában érdekelt német üzletemberektől valós döntési pozícióban lévő német és kínai politikusokon át a szintén politikusdinasztiából származó és az e körökben ismerősen mozgó, ám Kínából mára száműzött Aj Vej-vej filmrendezőig sokan teszik hozzá szavaik erejét Aust és Geiges meggyőző körképéhez.

Stefan Aust & Adrian Geiges: Hszi Csin-ping – A világ leghatalmasabb embere (ford. Balázs István). Corvina, 2022, 263 oldal.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Peng Li-jüan, Hszi Csin-ping és Barack Obama amerikai elnök megtekinti Lincoln gettysburgi beszédének eredeti példányát a Fehér Ház Lincoln hálószobájában, 2015. (kép forrása: Wikimedia Commons / Official White House Photo / Pete Souza / CC BY-SA 4.0)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár