A hét embere: az asztalosinasból festőfejedelemmé emelkedő Munkácsy Mihály
2022. február 14. 10:40 Múlt-kor
Korábban
A dicsőség csúcsain
Az 1880-as években festette legkiforrottabb tájképeit: a Rőzsehordó nő, a Tájkép folyóval, a Sötét utca, a Séta az erdőben barbizoni hatásokat mutató, plein air stílusú képei festészetének legkiemelkedőbb alkotásai közé tartoznak.
Ugyanebben az időszakban készült el leghíresebb alkotása, a monumentális Krisztus-trilógia első két eleme: 1881-ben a Krisztus Pilátus előtt, 1884-ben pedig a Golgota. (A trilógia „középső” alkotása, az Ecce homo csak 1895-ben született meg.) Fogadtatásukat jól jellemzi, hogy első kiállításukon végeláthatatlan sorok kígyóztak a festmények előtt: több mint háromszázezer érdeklődő tekintette meg őket.
A képeken a romantikus témaválasztás realista kifejezésmóddal találkozik. A fáma szerint a megfeszített Krisztushoz Munkácsy nem talált modellt, így saját magát kötöztette fel a keresztre, és az erről készített fényképeket használta a festésnél.
1886-ban a két Krisztus-festményt Amerikában mutatták be, az eseményen Munkácsy is részt vett. A festőt Pulitzer József laptulajdonos és Grover Cleveland elnök is köszöntötte az Újvilágban, képeinek sikere pedig minden várakozást felülmúlt: a Golgota előtt állítólag imához borultak le az emberek. A festményeket John Wanamaker amerikai kereskedő vett meg összesen 335 ezer dollárért.
A Krisztus-trilógia legközelebb 1995-ben került egy helyre egy debreceni kiállításon. Később több más magyar városban is kiállították őket, a Nemzeti Galériában 200 ezer ember volt rájuk kíváncsi. 2012-től a debreceni Déri Múzeum Munkácsyról elnevezett terme adott nekik otthont. A Krisztus Pilátus előtt 2015-ben, a Golgota 2019-ben került ismét a magyar állam tulajdonába; előbbinek a kanadai Hamilton Galéria, utóbbinak Pákh Imre műgyűjtő volt a korábbi tulajdonosa.
Az 1880-as években Munkácsyn apránként elhatalmasodott fiatalkorában szerzett szifilisze, egyre gyakrabban pihenőre kényszerítve a festőt. 1891–93 között festette a Honfoglalást, amely a közönségnél vegyes fogadtatásra talált, és többen hangos kifogásokat is emeltek miatta. Egyeseket az sértett, hogy a magyar vezérek a kor politikusainak arcvonásait viselték (Árpád például a miniszterelnök Tisza Istvánra emlékeztetett), másokat az Árpád előtt hajlongó szláv követek ingereltek fel. A festmény ma az Országházban, a Munkácsy-terem falán függ.
Munkácsy utolsó nagy dicsősége az Ecce homo 1896-os bemutatása volt a millenniumi ünnepségen. Betegsége és az annak következményeként fellépő elmebaj azonban ezután felülkerekedett rajta. Utolsó éveiben szanatóriumokban: Baden-Badenben, majd Endenich-ben ápolták, de többé sosem tért teljesen magához. 56 évesen, az endenichi szanatóriumban hunyt el 1900. május 1-jén. Temetésére május 9-én, a Kerepesi úti temetőben került sor.
Munkácsyt máig a legismertebb és legjelentősebb magyar festők között tartják számon. Képei ritkán kerülnek árverésre, de akkor hatalmas összegeket adnak értük: Poros út I. című képét 2003-ban 220 millió forintnál ütötték le.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap