A Habsburgokkal „osztozott” a Szent Koronán az ország egyesítésére képtelen Szapolyai János

Egy ország, két király

Szapolyai a törökök októberi távozása után saját birtokán, Tokajon gyűlést hívott össze az őt pártoló nemesekből. Itt kimondták, hogy november 10-én Fehérváron országgyűlés veszi kezdetét.

A sereg november 1-jén bevonult Budára, majd november 10-én a Szapolyai-párt összegyűlt a koronázóvárosban, ahol királlyá választották. Másnap I. János néven a Szent Koronával megkoronázta Szapolyait az elérhető legmagasabb rangú magyar főpap, Podmaniczky István nyitrai püspök.

Szapolyai János 18. századi ábrázolása

Bár megválasztása és megkoronázása alapvetően megfeleltek a legitim királyválasztás feltételeinek, Szapolyai erdélyi vajdaként nem hívhatta volna össze az országgyűlést – erre kizárólag a nádornak, Báthori Istvánnak lett volna joga. Szapolyai nem is választott maga mellé nádort – ez ugyanis nyílt szakítást jelentett volna Báthorival.

Báthori decemberben Pozsonyba hívta össze a maga (legitimebb) országgyűlését, amely I. Ferdinándot választotta királlyá. Az országnak innentől két királya volt, ami a következő évtizedekre meghatározta Magyarország sorsát.

I. Ferdinánd magyar király

Szapolyai diplomáciai lehetőségei egyre fogytak, miközben a Habsburgok sikeresen egyesítették Európa jelentős részét saját uralmuk alatt. 1527-ben V. Károly spanyol király és német-római császár bevette Rómát, súlyos vereséget mérve a francia-pápai-velencei-milánói-firenzei szövetségre, a cognaci ligára. Szapolyai korábban a ligához való csatlakozásban reménykedett.

1527 augusztusában Szapolyai a Habsburg seregek elől hátrálva harc nélkül feladta Budát, több vereséget követően 1528 végére teljesen visszaszorult Erdélybe, miközben Fehérváron immár Ferdinánd fejére is felkerült a Szent Korona.

Az elszigetelődött királynak nem maradt más választása: 1529-től a törökkel szövetségben harcolt, szeptemberben a Budát ismét bevevő Szulejmán segítségével visszatért a trónra, és a Szent Korona is az ő birtokába került.

Innentől patthelyzet alakult ki a két király között, és csupán fegyverszünet biztosította köztük a békét egészen 1538-ig, amikor a váradi béke keretében megállapodtak: I. János halála után Magyarország egésze Ferdinánd uralma alá kerül, akkor is, ha időközben fiúörököse születik.

Izabella királyné és Szapolyai János Zsigmond

Szapolyai 1539-ben vette feleségül Jagelló Izabellát, I. Zsigmond lengyel király (aki eddigre már a sógora volt) lányát, a későbbi II. Zsigmond Ágost király húgát, aki 1540. július 7-én fiúgyermeknek adott életet. Habár Szapolyai János király 15 nap múlva meghalt, a fiú születése tovább akadályozta a későbbiekben is a Habsburgokat abban, hogy teljességgel hatalmukba kerítsék Magyarországot.

1. Hű vajda vagy a mohácsi cselszövő?
2. Egy ország, két király

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének