A felakasztott bűnöző keze a hiedelem szerint halála után „kollégáit” védhette

Az akasztások hiedelemvilága

A kezet a 20. század elején találta egy J. E. Chalmers nevű régiségkereskedő, aki éppen vásárolt egy régi zsúpfedeles házat a közeli Danby nevű faluban. A ház korábban egy bűnöző hírében álló férfi tulajdonát képezte, aki ellen azonban sosem sikerült a hatóságoknak elég bizonyítékot gyűjteniük a letartóztatásához. Chalmers már az első este felfedezte a különös tárgyat a bejárati ajtó szemöldökfája felett, és azonnal felismerte jelentőségét: ez a Dicsőség Keze (Hand of Glory) volt, a kora újkori tolvajok legendás rituális eszköze.

A régiségkereskedő úgy gondolta, megtartja a kezet, bár az is eszébe jutott, hogy eltemethetné Danby templomkertjében, azonban erről lebeszélte Joseph Ford helyi történész. A kéz végül Fordhoz került, aki a whitbyi múzeumnak ajándékozta. Minden jel arra mutat, hogy ez a Dicsőség Kezének egyetlen fennmaradt példánya.

A Dicsőség Keze, avagy Halott Ember Gyertyája a gyakori és sokszor nyilvános akasztásokat körüllengő misztikus hiedelemvilág egyik terméke volt, amely a tolvajok hite szerint megvédhette őket betöréskor attól, hogy a ház lakói felébredjenek. Nem lehetett azonban akármilyen kéz: egy akasztással kivégzett bűnöző, lehetőleg egy gyilkos jobb keze kellett, hogy legyen, amelyet az éj leple alatt kellett a még lógó holttestről eltávolítani (egyes útmutatók azt is feltételül szabják, hogy holdfogyatkozásnak is kellett lennie ilyenkor).

A 16. és 17. századi Angliában akár öt shilling (nagyjából egy zsebkendő ára) értékű lopásért is halálra ítélhették a tolvajt, így az akasztások meglehetősen gyakoriak voltak. Bár csupán töredékük volt nyilvános, a börtönben elvégzett akasztások áldozatait is legtöbbször közszemlére tették. Mind a holttest, mind a bitófa körül számos babona terjengett: sokak az akasztófa egy-egy szálkájának is örültek, amely hitük szerint képes volt enyhíteni például a fogfájást, a kötél egy darabját pedig a fejfájás csillapítására tartották alkalmasnak. Egyes népi gyógymódok receptjei olyan egzotikus összetevőket is tartalmaztak, mint az akasztott ember koponyájában termő moha. A holttest kétségtelenül legjobban „újrahasznosítható” eleme annak fogai voltak, amelyeket protézisek készítéséhez használtak.

A legtöbb hiedelmet mégis az akasztott ember kezéhez társították: előfordult, hogy az akasztást követően a különféle panaszoktól szenvedők valósággal felsorakoztak, hogy megérinthessék őket – vagy akár a holttest kezébe helyezzék beteg csecsemőiket. Ilyen alkalmakkor volt, hogy a hóhér külön díjat is szedett az emberektől a lehetőségért, és volt, hogy a testet szurokkal bekenve tartósították is ilyen fajta „használatra”.

Az akasztott holttest bármiféle felhasználására azonban kizárólag az orvosok lehettek jogosultak – az anatómia hőskorában a kivégzett bűnözők holttestei jelentették az oktató célzatú boncolásokhoz szinte az egyedüli „alapanyagot”. Mindenki másnak, aki el akarta távolítani a holttestet (vagy annak egy darabját), titokban kellett cselekednie.

1. Az akasztások hiedelemvilága
2. A Dicsőség Keze

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát