A dán felfedező, aki orosz szolgálatban kutatta, van-e Amerika és Ázsia között szárazföldi átjáró
2019. augusztus 12. 08:39 MTI
338 éve, 1681. augusztus 12-én született Dániában a fiatalon orosz szolgálatba szegődött Vitus (Ivan Ivanovics) Bering navigátor, felfedező, akinek nevét viseli az Ázsiát és Amerikát elválasztó szoros.
Korábban
Bering 1704-ben lépett orosz szolgálatba, szülőföldjére ezután már csak egyszer látogatott vissza élete során. A flotta tisztjeként harcolt a svédek, majd az Azovi-tengeren a törökök ellen, 1723-ban lett első osztályú kapitány és hajóparancsnok. 1725-ben Nagy Péter cár személyesen választotta ki, hogy feltérképezze Szibéria ismeretlen keleti partvidékét és tisztázza: van-e szárazföldi összeköttetés Ázsia és Amerika között. Az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánra vezető északi útvonalat, az úgynevezett Északkeleti átjárót akkor már régóta keresték. 1648-ban az orosz kozák Szemjon Gyezsnyov a Kolima folyó torkolatától keletre indulva ki is jutott a Csendes-óceánra, de a vitát eldöntő jelentése elkallódott, Bering korában nem ismerték.
Bering és mintegy száz embere két év alatt, gyalog és lóháton szelte át Szibériát, majd Kamcsatkába vitorláztak, ahol megépítették vitorlás hajójukat. A Gabriel 1728. július 13-án indult észak felé, s a fagyos vizeken egy hónap múlva elérték azt a pontot, ahol az ázsiai partvonal nyugat felé hajlott, a köd borította amerikai partot azonban nem látták meg. Bering úgy vélte, ezzel teljesítette küldetését és visszafordult. A következő évben sikertelen kísérletet tett a keletre fekvő földek felfedezésére, majd visszatért Szentpétervárra.
1731-ben nemességet és jelentős pénzjutalmat kapott, továbbá megbízást egy második expedíció vezetésére. A kor legnagyobb szabású tudományos vállalkozásában több csoportban több ezer ember vett részt. A cél az volt, hogy feltárják a szibériai és a nyugat-amerikai partvidéket egészen Mexikóig, s nem mellékesen erősítsék az orosz birodalmi és kereskedelmi érdekeket a térségben. Bering ismét a Csendes-óceán partján építtette meg két hajóját: a Szent Péter parancsnoka ő lett, a Szent Pált Alekszandr Csirikov irányította. 1740-ben bontottak vitorlát, útjuk során megalapították Petropavlovszkot, Kamcsatka mai fővárosát. A két vitorlást a nyílt tengeren egy vihar messze sodorta és többé már nem találkoztak. Csirikov Amerika északnyugati partvidékéig sodródott, de nem talált alkalmas kikötőt és készletei fogytával visszatért Kamcsatkába.
Bering július 16-án megpillantotta Alaszka partjait, a St. Elias hegyet, majd partra szállt az Alaszka közelében lévő Kajak-szigeten. A rossz idő, hajói és legénysége egyre romló állapota azonban visszafordulásra késztették, Kamcsatka felé tartva fedezte fel az Aleut-szigeteket. A skorbut gyötörte Bering hajója a Kamcsatka partjai mellett fekvő, kopár Parancsnok-szigetekig jutott el, az itteni csikorgó telet és az éhezést nem sokan élték túl. 1741. december 19-én maga Bering is meghalt a ma nevét viselő szigeten, megmaradt emberei csak a következő évben vergődtek át Kamcsatkába. A felfedező sírját csak 1991-ben találta meg egy expedíció. Bár Bering nem tudta kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy Amerika és Ázsia között nincs földhíd és arról sem volt tudomása, hogy tengeri átjárót fedezett fel, ma nevét viseli a két kontinenst elválasztó Bering-szoros és az ottani tenger is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05