A barna kutya szenvedései alapozták meg az állavádelem ügyét

Rendőri őrizet védi a barna kutya szobrát

A 20. század elején a londoni laboratóriumban végzett állatkísérlet nem csak az alany, a barna kutya életét követelte, de heves társadalmi vitát és utcai összecsapásokat is kiváltott. A megosztó eset nyomán felállított szobor a tudományos fejlődés és az etikai kérdések közötti feszültség jelképévé vált, emlékeztetve a tudomány árnyoldalaira.

Az emberi érzékenység fejlődött és sokan kezdték úgy gondolni, hogy az állatokon végzett kísérletek etikátlanok. Ugyanez a folyamat az Egyesült Királyságban is lezajlott, ahol a 20. század elején az állatkísérletek, különösen a viviszekció, a még élő állatokon végeztek műtéti kísérletek kérdése rendkívül megosztotta a tömegeket.

Illusztráció: Beagle falka

A barna kutya szenvedései

Az emberek két táborra oszlottak, az egyiket a tudományos közösség tagjai és támogatóik képviselték, akik egyre nagyobb mértékben kívánták alkalmazni az állatkísérleteket orvosi és biológiai kutatások céljából, hiszen véleményük szerint csak így lehet biztosítani a tudomány fejlődését, és az emberi betegségek gyógyításának lehetőségét. A másik oldalon pedig az állatvédők sorakoztak fel, akik az eljárás kegyetlenségét hangsúlyozták.

A feszültségek 1903-ban éleződtek ki, miután a London University College egyik laboratóriumában újabb állatkísérletre került sor, amit hatvan orvostanhallgató kísért figyelemmel.  A műtétet szerencsétlen kóbor, barna színű terrieren végezték el. A műtétet végző William Bayliss szerint a kutyát megfelelően elaltatták, a diákok szerint viszont érzéstelenítés nélkül végezték a beavatkozást és a kutya sokat szenvedett, vagyis a szakemberek megszegték az állatkínzást tiltó törvényeket. Az állaton ugyanis két kísérletet is elvégeztek, ami ekkor már tilos volt, ráadásul a kísérletek végén kloroform helyett a műtéti szikével végeztek az állatta.

Szobor az áldozatokért

Az eset annyira megrázta a műtétet figyelemmel kísérő két svéd diákot, hogy nyilvánosságra hozták a kegyetlenkedést. Az ügy nagy felháborodást keltett és nőtt az a mozgalom, amely az állatkísérletek betiltását tűzte ki céljául. Az állatvédők egyik élharcosa, Stephen Coleridge úgy döntött, hogy eljött az ideje szobrot állítani a barna kutya emlékére, egyúttal felhívva a figyelmet az állatkísérletek kegyetlenségére. Az állat bronzszobra 1906-ban készült el és a londoni Battersea Parkban állították ki.

Az emlékművet felirattal is ellátták, amelyben hangsúlyozták a kutya szenvedését és azt, hogy milyen kegyetlenek az orvosok. Ugyanakkor a szöveg sértette mindazokat, akik tudományos területen dolgoztak és bíztak az állatkísérletek eredményeiben.

Tüntetés 1910. március 19-én a szobor eltávolítása ellen

A szobrot gyakran megrongálták, ezért a londoni hatóságok állandó őrizetet biztosítottak, hogy senki se tudjon kárt tenni benne. Orvostanhallgatók csoportja 1907. decemberében tüntetést szervezett, céljuk a szobor eltávolítása volt. A demonstráció azonban hamar erőszakba torkollott, ugyanis a diákok hamar összecsaptak az állatvédőkkel, akik azért jöttek, hogy megvédjék a rongálástól a szobrot. A rendőrség megpróbálta feloszlatni a tömeget, de a zavargások több napon át tartottak, és a tüntetők többször is összecsaptak London belvárosában.

Az erőszakos tüntetések végére a rendőrség tett pontot, akik 1910-ben eltávolították a barna kutya szobrát a területről. A Battersea Parkban 1985-ben új szobrot avattak a barna kutya emlékére, amely azóta is felhívja a figyelmet az állatkísérletek kegyetlenségeire.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban