A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
2020. február 25. 18:06 Múlt-kor
Korábban
A bálnavadászat lassú alkonya
Eme alternatív felhasználások meg is hosszabbították a világtengerek bálnáira leselkedő veszélyt: a 19. század végére a petróleummal, majd végül az elektromos árammal működő világítás tört az élre, az egyéb iparágak azonban továbbra is életben tartották a bálnavadászatot.
Szintén értékes árunak számított az ámbráscet magyar nevét adó ámbra, amely az állat emésztőrendszerében képződik, és az illatszeriparban, különösen a parfümgyártásban játszik fontos szerepet.
Az ámbrát az élő állatok is rendszeresen kibocsátják, így megölésük nélkül is gyűjthető, ennek ellenére sok országban teljesen tiltott a forgalmazása, így mára már nagyrészt szintetikus változatával dolgoznak az illatszergyártók.
Fénykorában a bálnavadászat az Egyesült Államok ötödik legnagyobb iparága volt. 1853-ban, legnyereségesebb évében a hajósok 8000 bálnával végeztek, amelyekből 103 000 hordónyi ámbráscetolajat, 260 000 hordónyi egyéb bálnaolajat, és 2,6 millió kilogramm szilát nyertek ki, mintegy 11 millió dollár értekben. Ez ma csaknem 370 millió dollárnak felelne meg.
Az 1850-es évektől az olajlelőhelyek feltárásával egyre gazdaságosabbá vált a petróleummal való világítás, majd a műanyagipar kiváltott egyre több egyéb terméket, amelyet addig a bálnákból nyertek ki.
Az addig vezető szerepet játszó Egyesült Államok fokozatosan egyre kisebb részt vállalt a bálnavadászatból, egyes országok (mint például Japán és Norvégia) azonban tovább folytatták, elsősorban élelmiszeripari célból.
A 20. századra szinte teljesen gépesítetté vált a folyamat, a robbanótöltettel ellátott és lőporral indított szigonyokkal rendkívül nagy hatásfokkal pusztították az állatokat. A második világháború után nyilvánvalóvá vált, hogy a vadászat folytatása számos bálnafaj kihalásához fog vezetni.
1946-ban megalakult a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC), amely a továbbiakban fokozatosan korlátozta, majd 1982-ben teljes moratóriumot hirdetett a bálnavadászatra.
Korlátozott számban egyes kisebb népcsoportok számára engedélyezett meghatározott bálnafajok elejtése, azonban az IWC 2018-ban deklarált céljává tette, hogy az állatok populációi visszatérjenek az ipari bálnavadászat előtti kor szintjére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Már csak az Egyesült Államokban használják a Fahrenheit által alkotott skálát 20:20
- A rendőrséghez fordult lapjának hamisítása miatt Jean-Paul Marat 18:05
- Évtizedek alatt vált az emberiség egyik legfontosabb találmányává a távíró 16:05
- Több tucat ember életét követelte a Brooklyn híd felépítése 15:05
- Székesfehérvár lesz a Múzeumok éjszakájának kiemelt helyszíne 13:20
- Megtalálták Francis Bacon kilenc éve ellopott festményét 11:20
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap