7 meglepő tény az orvoslás történetéből

A szürkehályogon segítő műtét már a Kr. e. 6. században lehetséges volt

A világ egyik legrégebbi ismert orvosi szakkönyve a Szusruta Szamhitá, avagy „Szusruta kompendiuma”, amely Indiában keletkezett szanszkrit nyelven. Pontos datálása csupán becslés, mivel eredeti változatában nem maradt fenn, ezért csak későbbi másolatokból ismert. A jelenlegi konszenzus az, hogy eredetileg Kr. e. 600 körül íródott. Szusruta vélhetően orvos és tanár volt, aki az észak-indiai Benáresz városában (ma Váránaszi, Uttár Prades tartományban) működött. Szamhitája – tudásának összegzése – részletes információkkal szolgál orvoslásról, sebészetről, farmakológiáról és pácienskezelésről.

Szusruta azt írja tanítványainak, hogy bármennyire jól olvasottak, nem kezelhetnek betegeket, amíg nincs gyakorlati tapasztalatuk. A sebészi metszéseket gyümölcsök héján gyakoroltatta velük, a gyümölcsök magjainak óvatos eltávolítása pedig az idegen tárgyak emberi testből való eltávolítását szimulálta. Emellett halott állatokon és vízzel töltött bőrzsákokon is gyakoroltak a tanítványok, mielőtt valódi pácienshez érhettek.

Sokféle műtéti leírása között a Szusruta Szamhitá a szürkehályog esetén alkalmazandó eljárást is tartalmazza. A páciensnek orra hegyét kellett néznie, míg a sebész, aki mutató- és hüvelykujjával nyitva tartotta a szemet, egy tűszerű eszközzel megszúrta oldalról a szemgolyót. Ezután anyatejet csepegtettek rá, a szem külsejét pedig gyógynövényes készítménnyel kenték be. A sebész az eszközzel kikapargatta a szürkeséget a szemlencséből, mígnem az „vette fel a ragyogó, felhőtlen nap fényességét.” A felépülés során fontos volt, hogy a páciens ne köhögjön, tüsszentsen, böfögjön, vagy bármi mást tegyen, ami a szemben nyomást okozhat. Ha a műtét sikeres volt, az illető bizonyos fokig visszanyerte látását, bár fókuszálási képesség nélkül.

1. A teriaca nevű készítményt mindenre való gyógyírnak tartották
2. A legkorábbi nevesített orvosok között nők is voltak
3. A szürkehályogon segítő műtét már a Kr. e. 6. században lehetséges volt
4. „Az élet fája” segített a skorbuton
5. A 19. század elején már altatás alatt műtötték a rákos betegeket
6. A 19. századi Európát valódi „piócaőrület” fogta el
7. Ugandai orvosok életmentő császármetszéseket hajtottak végre

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs