7 bizarr ősi orvosi technika
2020. május 26. 08:49 Múlt-kor
Korábban
Lyuk a koponyán
A trepanáció (koponyalékelés) az egyik leghátborzongatóbb, ám eleink zsenialitásáról leginkább tanúskodó orvosi technika volt.
A Kr. e. 6500 környékétől használatos gyógymód Eurázsia több pontján is felbukkant, később pedig az indiánok is alkalmazták, ám máig csupán találgatni tudunk, hogy az igen rizikós műtéti forma hogyan és miért alakult ki.
A neolitikumban valószínűleg még azon okból fúrhattak lyukat az emberi koponyába, hogy a gonosz szellemek távozását megkönnyítsék, később ennek gyakorlatiasabb célja lett.
Egyes barlangrajzok arra engednek következtetni, hogy úgy vélték: ezzel a módszerrel segíthetnek az epilepsziás rohamokon, a migrénen, a daganatokon, valamint a mentális zavarokon.
Ez a beavatkozás olykor valóban életmentő volt, többnyire sebesülés miatt (például, ha valakit fejbe rúgott egy ló) és az ezt követő koponyaűri vérzés, illetve nyomás csökkentésére lékeltek koponyát. Az egyiptomi, kínai, indiai, római és görög orvosok számára a csontlékelés idővel rutinműtétté vált.
A sebészeti célú lékeléstől megkülönböztetjük az úgynevezett jelképes trepanációt, amely nem hatolt át a koponyacsont belső rétegén, csak egy ujjbegynyi kaparást jelentett a fej legmagasabb pontján. A beavatkozás valamilyen gyógyító rituálé, esetleg beavatási szertartás része lehetett.
A jelképes koponyalékelés igazi hungaricum volt a honfoglaló magyarok körében, a X. században (a kereszténység felvétele előtt) a felnőttek koponyamaradványain 12–13 százalékos gyakorisággal figyelhető meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap