67 éven át nem tudta feltörni senki a legendás Bramah-zárat
2019. december 9. 13:04 MTI
205 éve, 1814. december 9-én halt meg Joseph Bramah angol feltaláló, a hidraulikus sajtó és a biztonsági zár kifejlesztője. Bramah utolsó találmánya, a fákat gyökerestől kiemelő hidraulikus szerkezet beüzemelését ellenőrizte, amikor megfázott, tüdőgyulladást kapott, s 66 éves korában elhunyt.
Korábban
1748. április 13-án született Stainborough-ban egy parasztgazda második fiaként. Az elemi iskola elvégzése után a farmjukon dolgozott, de 16 éves korában baleset érte, ami miatt egész életében sánta maradt, így nem sok hasznát vehették a földeken.
Apja ekkor tanoncnak adta a helyi ácsmesterhez, akinél igen gyorsan beletanult a szakmába. A szabadidejében készített hegedűk eladásából szerzett pénzből Londonba ment, ahol egy műbútorasztalosnál kapott munkát, s hamar megcsillantotta találékonyságát.
Az Alexander Cumming által 1775-ben szabadalmaztatott vízöblítéses WC-k beszerelésével foglalkozva tapasztalta meg azt a hiányosságukat, hogy szeleprendszerük rosszul zár, hidegben könnyen befagynak. A hiba kijavításával, s az úszószelepes tartály kifejlesztésével 1778-ban szabadalmaztatta saját rendszerét.
Önállósult, s a gyártásra a St. Giles-i Denmark Streeten nyitott műhelyt. Konstrukciója nagy sikert aratott, egészen a 19. század közepéig gyártották, eredeti darabjai ma is működnek Viktória királynő Isle of Wight-i nyári rezidenciáján, az Osbourne House-ban.
1783-ban megházasodott, feleségével, Mary Lawtonnal 5 gyermekük született. Anyagi helyzetének stabilizálódása után a zárak működése kezdte érdekelni.
1784-ben szabadalmaztatta feltörésbiztos zárját, s még abban az évben megalapította a - ma is működő - Bramah Locks Companyt.
A magabiztos feltaláló találmányából kitett boltja kirakatába egy mintadarabot (Challenge Lock) azzal a felhívással, hogy 200 guinea üti a markát annak, aki azt feltöri vagy kinyitja.
A Bramah-zár 67 évig állt ellen a próbálkozásnak, míg végül 1851-ben a világkiállításra érkező Alfred Charles Hobbs amerikai lakatosnak 16 nap alatt, 51 órai munkával sikerült megtalálnia a szerkezet nyitját.
Bramah zárának híre Magyarországra is eljutott. Jókai Mór Fekete gyémántok című regényében Kaulman Félix így utal rá: "Ennél nehezebben bevehető erősségeket is kapitulációra bírtam én már. Asszonyszíveken különösen nincs Bramah-závár."
A zár sorozatgyártásához sok gondosan megtervezett, precízen megkonstruált szerszámgépre volt szükség. Elkészítésükhöz Bramah felfogadott egy fiatal kovácsot, a 18 éves Henry Maudslay-t, aki műszaki talentumnak bizonyult. Az általuk megépített prototípusok nagyban hozzájárultak a brit szerszámgépipar kifejlődéséhez.
Bramah 18 találmányát nyújtotta be szabadalmaztatásra, közülük a legjelentősebb a hidraulikus sajtó volt, amelyre 1795-ben kapta meg a szabadalmi jogot.
A víz összenyomhatatlanságának elvén (Pascal-törvény) alapuló hidraulikus sajtóval kis működtető erő mellett igen nagy erőt (nyomást) lehet kifejteni.
Maudslay javaslata, hogy a hidraulikus henger dugattyúját bőr tömítéssel lássák el, átütő sikernek bizonyult. A Bramah-sajtót ma is alkalmazzák az iparban, feltalálóját a hidraulika tudományának egyik atyjaként tartják számon.
A minőségellenőrzéshez való ragaszkodásával Bramah a gépipar fejlődéséhez is hozzájárult, miután felismerte, hogy a gőzgépek egyenletes működéséhez az addig alkalmazottaknál jóval szigorúbb szabványokra van szükség. Elgondolása folytán az ipari minőségellenőrzés atyjaként is tisztelik.
Bramah leleményes gondolkodása a bankárok figyelmét is fölkeltette. 1806-ban a Bank of England megbízta egy bankjegy sorszámozó és -dátumozó masina kitalálásával.
1808-ban készült el a tökéletesített szerkezettel, s a bank 30 gépre adott megrendelést, darabonként 230 guinea-s áron. A gépek egyenként és naponta 2000 bankjegyet feliratoztak, szemben az írnokok 400-as teljesítményével.
Utolsó találmánya, a fákat gyökerestől kiemelő hidraulikus szerkezet beüzemelését ellenőrizte, amikor megfázott, tüdőgyulladást kapott, s 66 éves korában, 1814. december 9-én pimlicói (London) otthonában meghalt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
- Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
- Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható
- Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait
- Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban
- A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
- Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap