4000 éves rézkoronát találtak Indiában
2015. január 15. 14:13
Az Indus-völgyi civilizáció korából származó leleteket, köztük egy egyedülálló, rézből készült koronát tártak fel régészek az észak-indiai Chandayanban.
Korábban
Idén augusztusban az észak-indiai Uttar Prades államban, Chandayanban indiai munkások egy emberi csontvázat fedeztek fel. A leletet megvizsgáló régészek egy 4000 éves koronát találtak a koponyára helyezve: a rézlemezhez két rézlevelet illesztettek, hozzá egy henger alakú karneolgyönggyel és egy fajansszal. A helyszínen előkerült egy díszes, karimás terrakotta tál, egy kisméretű edény, valamint egy parittya lövedék.
A lelőhelyet feltáró Archaeological Survey of India (ASI) szakemberei további csontokat (medencecsont, bal combcsont) találtak, valamint előkerültek a korona többi részei, néhány agyagcserép, illetve 21 agyagedény-maradvány. Mintegy 20 méterre, ugyanolyan mélyen a régészek állatcsontokat és még több agyagedényt fedeztek fel. Feltételezésük szerint az állatokat a koronával eltemetett személy temetési rítusa során áldozták fel. 45 méterre a temetkezéstől egy ősi lakóhely maradványai kerültek elő: a ház padlója, sárral tapasztott falak és az oszlopoknak ásott gödrök.
A karimás tálak, a karneol-és fajanszgyöngyök, illetve a parittya lövedékek a késő Indus-völgyi (más néven Harappa-) civilizáció tipikus leletei. Az indiai szubkontinens első, kizárólag régészeti emlékek alapján ismert kultúrája az Indus-völgyi civilizáció volt, amelynek fénykora i. e. 2500 és i. e. 1700 közé esett. A Harappa-kultúra ismerte ugyan az írást és számos lelet ránk maradt, azonban a szótagírással lejegyzett nyelvet máig sem sikerült megfejteni a kutatóknak, akik így a megmunkált gyöngyökből, a sok terrakottaszoborból és agyagedényből próbálják rekonstruálni a civilizáció társadalmi felépítését. Eddig több mint ezer települést találtak a nagy metropoliszoktól kezdve (Harappa, Mohendzsodáró) a kisméretű falvakig, ám csupán néhányat tártak fel közülük.
A Chandayanban felfedezett korona egyedülálló emléknek számít, ugyanis bár ezüstkoronát korábban már találtak az Indus-völgyi civilizáció korából, olyan, ami rézből készült volna, még sosem. A koronából ítélve viselője magas rangú személy, a falu törzsfőnöke vagy valamilyen más vezető lehetett. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: elképzelhető, hogy a koronának más funkciója volt, talán csak dekoratív célokat szolgált, így az elhunyt nem vezető volt, hanem egy olyan személy, aki szokatlan divatot követett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai
- Naponta csodálhatták anyjuk bátorságát Zrínyi Ilona gyermekei
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap