40 kilométerre is ablakokat tört be a német kémek akciója New Yorkban

2020. július 30. 10:58 Múlt-kor

A New York-i öbölben, a Szabadság-szobortól nem messze fekvő Black Tom-sziget nyugalmát 104 évvel ezelőtt, 1916. július 30-án felvillanó fénycsóvák zavarták meg. Az őrök közül néhányat a Jersey City-i tűzoltóságra küldtek, mások azonban siettek, amilyen gyorsan csak tudtak. Erre pedig meglehetősen jó okuk volt. Az egyik korai afroamerikai lakójáról elnevezett szigeten hatalmas mennyiségű lőszert tároltak.

Korábban

Philadelphiáig hallatszó robbanások

Aznap a 17-es számú Johnson uszály 50 tonna TNT-vel volt megrakva, emellett pedig 69 teherszállító vagon több ezer tonnás lőszerrakománya is arra várt, hogy Franciaországba és Nagy-Britanniába szállítsák.

Bár az Egyesült Államok ekkor még nem lépett be az első világháborúba, nyílt titoknak számított (amennyiben létezik ilyen), hogy jelentős mennyiségű lőszerrel látják el a brit hadigépezetet – olvasható a Smithsonian cikkében.

Mint kiderült, azoknak az őröknek lett igazuk, akik futni kezdtek. Nem sokkal hajnali két óra után egy hatalmas, a Richter-skála szerinti 5,5-ös erősségű földrengés erejével megegyező robbanássorozat rázta meg a szigetet, a robajt egészen Philadelphiáig lehetett hallani és érezni.

Manhattan és Jersey City lakói gyakorlatilag egy emberként ugrottak ki az ágyból, és még a legmélyebben alvókat is felverte álmukból a fülsiketítő zaj.

Még a legkeményebb üvegből készült, Manhattan belvárosában és Brooklynban található ablakok is betörtek (a robbanás helyszínétől 40 km-re is törtek be ablakok), és hatalmas füst szállt a város fölé. Az Ellis Island-en egy jobb élet reményében várakozó bevándorlókat ki kellett telepíteni a szigetről.

Peter Raceta, a kikötőben várakozó uszály kapitánya két társával együtt a hajókabinból nézte a tragédiát. „Amikor a robbanás történt, úgy tűnt, mintha felülről jönne – zutty! – mint egy Zeppelin-bomba” – idézte fel az eseményeket a New York Times riporterének.

Raceta elmondta, a kikötőben kilenc másik uszály is a közeledő vontatóhajóra várt, ám az már nem érkezett meg. A kapitány nem tudta megmondani, mi lett a hajókkal, ám úgy tűnt számára, hogy a levegőbe repültek, két társa pedig felszívódott – feltehetően nem élték túl a robbanásokat.

A Woolworth Building őrei „azt hitték, eljött az idejük, letérdeltek és imádkoztak” – volt olvasható az egyik újságban. A Szabadság-szoborban több mint 100 ezer dolláros kár keletkezett, a fáklya az incidens óta nem látogatható (a szobor 1984-ben új fáklyát kapott, az eredeti 2019. májusa óta a Szabadság-szobor Múzeumban tekinthető meg).

A repülő golyókkal és repeszekkel szemben a tűzoltók tehetetlennek bizonyultak. Orvosok és nővérek siettek azonnal a helyszínre, de a halálos áldozatok száma szerencsére viszonylag alacsony volt – egyes számítások szerint kevesebb mint tíz ember vesztette életét a robbanások következtében.

A kárösszeg azonban a becslések szerint mintegy 20 millió dollárt (mai áron számolva mintegy félmilliárdot) tett ki. Az ügyben indított nyomozás során kiderült, hogy a lőszerek nem egy véletlen folytán robbantak fel – a sokak által az Egyesült Államok területén egy idegen ország állampolgárai által végrehajtott első terrortámadásnak titulált akció állt a háttérben.

következő oldal 1 / 2