7 végzetes pillanat

29 különös fotó az 1917-es forradalom előtti Oroszországról

2018. szeptember 24. 18:02 Múlt-kor

A cári birodalom összlakossága 1858-ra 74 millió főt tett ki, ám az első világháború hajnalán ez a szám már 170 millióra emelkedett. A legnépesebb nagyhatalom ennek ellenére gazdaságilag és társadalmilag a legelmaradottabb is volt, és habár fejlődése folyamatos volt, meg sem közelítette nyugati szomszédjait. A Vintage News képeivel a nagy októberi szocialista forradalom előtti cári Oroszország mindennapjaiba leshetünk be.

Fotók az 1917-es forradalom előtti Oroszországról
A képgalériáért kattintson a fotóra

A krími háborúban súlyos presztízsveszteséget elszenvedő Oroszország lakosai még a 20. század elején is túlnyomó többségben vidéki közösségekben éltek, az 1861-es jobbágyfelszabadítás során pedig hatalmas terheket róttak az ország népességének 80 százalékát kitevő parasztságra. Míg a kedvezőtlenebb éghajlati adottságú északi részeken fogékonyabbak voltak az újításokra és az ipari tevékenységből származó jövedelem aránya is emelkedett, a termékenyebb talajú déli vidékeken, a feketeföldes övezetben a viszonyokat megszabta a terület nagyobb részén terpeszkedő robotoltató nagybirtok, ahol hagyományos és kevésbé hatékony módszerekkel folyt a termőterületet szinte kizárólagosan uraló gabona termesztése. Ezeken a vidékeken az idő megállni látszott.

Némi modernizáció viszont megfigyelhető volt a peremvidékeken: a Baltikumban és Ukrajna nyugati részén a már részben racionális gazdálkodással kísérletező nemesi nagybirtok játszotta a vezető szerepet, a földesurak a századfordulóra már tipikus tőkés vállalkozók voltak, és egyre több területen jelentek meg a mezőgazdasági gépek. Mindezek ellenére az országra általánosságban az eladósodottság volt jellemző.

A cári Oroszország gazdasága az 1910-es években évi öt százalékkal nőtt, ám állandó tőkehiánnyal küszködött, amit csak a külföldi (főként) francia befektetők segítségével tudott pótolni. A hatalmas birodalom lakóinak zöme paraszti származású volt, akik a változásokból szinte semmit sem érzékeltek, a földművelési eszközeik és módszereik alig különböztek a déd- vagy ükapáik által használtaktól.

II. Miklós orosz cár ragaszkodott merev uralkodási módszereihez, amivel nem csupán az átfogó modernizációt kerülte el, de a társadalmi feszültségeket is szította. Az autokratikus monarchiában egyfajta „parlamentként” működött a Duma, ám az utolsó szó mindig a cáré volt. Az 1905-ös forradalom leverése után is számos lázongással kellett szembenéznie Szentpétervárnak, a zömüket fegyverrel iktatták ki.

Csak rontott a helyzeten az első világháborúba való belépés, amely a forrongó ország lakóinak még több áldozatot hozott. A gazdaság számos szállal volt Németországhoz kapcsolva, amely ellenfél volt a világégés során, így a gazdaság leépült, az emberáldozatok hatalmasak voltak, a katonai nyereség pedig csekély. Mivel számos paraszt a frontokra került, a még működő gazdaságok nagy része is a csőd közelébe került, miközben éhínség és nyersanyaghiány ütötte fel a fejét. Az orosz társadalom 1917-re kimerült, ám ami ezt követően történt, abban sem volt sok köszönet. A Vintage News bolhapiacon talált képeivel a nagy októberi szocialista forradalom előtti cári Oroszország mindennapjaiba leshetünk be.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!