Megtalálták a sobibori haláltábor gázkamráinak helyét

A sobibori tábort feltáró izraeli Jad Vasem intézet és a lengyelországi Majdanek Állami Múzeum szerdán jelentette be a felfedezést, amelyet kiemelkedő jelentőségűnek neveztek a holokauszt-kutatás terén.

Történészek már eddig is tudták, hogy a második világháború idején a nácik gázkamrákat működtettek 1942 áprilisa és 1943 októbere között Sobiborban, ahol legkevesebb 250 ezer zsidót öltek meg Európa minden tájáról. A tábor működéséről azonban eddig csak kevés információval rendelkeztek a túlélők rendkívül alacsony száma, valamint amiatt, hogy a németek a háború alatt bezárták a helyet. "Nyolc év után végre célba értünk. Minden apró információ, amely bővíti az ismereteinket, óriási jelentőségű" - fogalmazott Joram Haimi izraeli régész.

A gázkamrák helyét megtaláló csoportnak egy lengyel és egy holland régész is a tagja volt. A kutatók által közzétett fényképeken egy négy kamrára osztott jókora épület maradványai, téglafalak láthatók. Haimi szerint a közelben személyes tárgyakat, például ékszert, valamint arany fogakat találtak.

David Silberklang, a Jad Vasem történésze szintén azt hangsúlyozta, hogy milyen fontos a mostani felfedezés. A leletekre utalva úgy fogalmazott, ez minden, ami az ott meggyilkoltak után maradt. A feltárás révén "pontosabban fogjuk tudni, hogyan zajlott a gyilkolás a táborban, és min mentek keresztül a zsidók, mielőtt végeztek velük" - mondta. A gázkamrák romjainak feltárása hozzájárul majd ahhoz is, hogy pontosabban meghatározzák a meggyilkolt emberek számát és a gázkamrák kapacitását.

A gázkamrák helye mellett talált jegygyűrű

Eltérően például az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábortól, a sobibori kizárólag megsemmisítő táborként működött, vagyis a foglyoknak nem volt esélyük a túlélésre. 1943. október 14-én fiatal foglyok mintegy 300 fős csoportja fellázadt, és késekkel, valamint baltákkal megölt több német tisztet és őrt. A foglyok közül sok elmenekült a táborból, de 52 kivételével valamennyit megölték az őrök vagy meghaltak a tábort körülvevő vizesárkokban és aknamezőkön. A lázadás után a nácik bezárták és megsemmisítették a tábort, hogy eltüntessék nyomaikat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
• Balkéz-szabály szerint közlekedett eredetileg a millenniumi földalatti
• Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
• Nagy múltú hagyományt folytatott az 1957-ben megnyílt Divatcsarnok