Az európai romák negyede veszett oda a holokauszt során

A náci Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a "német vagy fajrokon vérű állampolgárok" kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette. 1938-ban egymást követték a romákkal szembeni rendelkezések: megvonták szavazati jogukat, kitiltották gyermekeiket az iskolából, megtiltották nekik, hogy nem cigányokkal házasságot kössenek, megkezdték a férfiak deportálását. 1939-től koncentrációs táborokba gyűjtötték őket, az egyik nagy tábor a burgenlandi Lackenbach (Lakompak) községben volt, ahol több ezer magyar cigányt is fogva tartottak. A nácik a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben üldözték a helyi romákat, különböző becslések szerint a vészkorszakban a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg.

A magyarországi romák állami szintű üldözése 1916-ban kezdődött, amikor rendeletet hoztak a "kóborló" cigányok nyilvántartásba vételére, a renitensek munkatáborba kényszerítésére. 1928-ban újabb rendelet született országos cigányrazziák megtartásáról, 1938-ban pedig a romák mint népcsoport megbízhatatlanná nyilvánításáról.

A cigányokat 1943-tól hurcoltak kényszermunkára, Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. Kisebb roma csoportok már 1944 tavaszán német megsemmisítő táborokba kerültek, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel. Az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvétel után, november 2-án indult meg szervezetten országszerte a roma családok internálása németországi táborokba.

A legnagyobb gyűjtőközpont a komáromi Csillagerőd volt, ahová több ezer magyar romát hurcoltak, az ott fogva tartott nők, férfiak és gyerekek a zsidó gettók borzalmait idéző körülmények között sínylődtek. Sokan Dachauba és Bergen-Belsenbe kerültek, ahol legyilkolták őket vagy áltudományos orvosi kísérletek áldozatai lettek. A történészek ötezer és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként vesztették életüket.

2006-ban a budapesti Petőfi hídnál lévő Nehru parton felállították a roma holokauszt (pharrajimos) emlékművét. Még idén megnyitják Pécsen a magyarországi cigányság második világháborús szenvedéseit kutató roma holokauszt dokumentációs központot, amelyet a pécsi önkormányzat és a cigány kisebbség közösen hoz létre.

Az emléknapon az auschwitz-birkenaui haláltábor területén koszorúzást, Magyarországon virrasztást, megemlékezést rendeznek az áldozatok emlékére. Nemzetközi cigány civil szervezetek kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben világszerte egyperces csenddel emlékezzenek a holokauszt roma áldozataira. A roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából nemzetközi ifjúsági megemlékezést tartanak Krakkóban és Auschwitzban július 30. és augusztus 4. között.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?