25 éve nyitották meg a nyugati határt 

A közép- és kelet-európai történelmi változásokat jelezte 1989. május 2-án a magyar-osztrák határon a műszaki határzár bontásának megkezdése. Június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter átvágta a drótakadályokat, megszüntetve ezáltal a negyvenéves európai megosztottságot, amelynek szimbólumává is vált a Churchill által elnevezett vasfüggöny.

A berlini kormány a magyarországi, valamint cseh és lengyel utazásokat bizonyos korlátozásokkal, de engedélyezte. Az NSZK budapesti, varsói, prágai nagykövetségén több tízezer keletnémet kért menedékjogot, mivel nem akartak visszatérni az NDK-ba. A Magyar Demokrata Fórum és az osztrák Páneurópa-mozgalom augusztus 19-én a Fertő-tó mellett pikniket rendezett, és az ideiglenes határnyitást kihasználva több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába. A rendezvényt követő napokban folytatódott az átszivárgás a határon, de mindez nem oldhatta meg a Magyarországon tartózkodó, és nyugatra távozni szándékozó sok ezer kelet-német állampolgár ügyét.

Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter az NSZK-ban, a Bonn melletti Gymnich kastélyban tárgyalt Helmut Kohl német kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel. Próbáltak Berlinben is tárgyalni a kialakult helyzetről, de az NDK illetékeseivel folytatott megbeszélések nem jártak eredménnyel. A magyar kormány ezután úgy döntött, hogy ideiglenes jelleggel felfüggeszti az 1969-ben kötött magyar-keletnémet megállapodás vonatkozó pontjainak hatályát, és az NDK polgárait minden olyan államba kiengedik, amely engedélyezi be- vagy átutazásukat.

Szeptember 1-jén Horn Gyula Berlinben a keletnémet párt- és állami vezetőkkel is tudatta a döntést, de még konkrétumok közlése nélkül. Végül szeptember 8-án jelentették be hivatalosan a határnyitásról szóló döntést - vagyis akkor adták át az erről szóló jegyzéket a keletnémet nagykövetnek. Ugyanezen a napon az NSZK és a Szovjetunió budapesti nagykövetét is tájékoztatták a magyar döntésről. A szeptember 11-én 0 órakor hatályba lépett döntést a nagyközönség szeptember 10-én tudta meg, este jelentette be Horn Gyula külügyminiszter a televízióban, és ezzel gyakorlatilag egy időben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat társalapítója, Csilla von Boeselager a zugligeti templom kertjében.

Ezt követően, szeptember 11-13. között sok ezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az akkori NSZK-ba. Az NDK, Csehszlovákia és Románia élesen tiltakozott, a nyugati sajtó viszont a magyar döntést a keleti blokk kezdődő bomlásának jeleként értékelte és üdvözölte. November végéig több tízezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül.

Az esemény nagyban hozzájárult a két német állam egyesítésének megkezdéséhez. Szeptember 30-án az NDK 6 ezer embert engedett át vasúton Nyugatra Prágából és Varsóból, majd tüntetések sora után, november 9-én megnyitotta határait Nyugat-Németország és Nyugat-Berlin felé. Ezen a napon leomlott a berlini fal, a következő hetekben, hónapokban sorra megbuktak a kelet-európai kommunista rendszerek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére