Ezzel védekeztek 2000 éve a szemmel verés ellen

A helybéliek véletlenül, egy árok ásása közben fedezték fel a szudáni Dangeil melletti lelőhelyet még 2002-ben. A föld alatti sírokban több tucat igen értékes leletet találtak: többek között egy istenképpel díszített ezüstgyűrűt, valamint két nagy szemmel díszített ládikát is a felszínre hoztak a régészek, akik az utóbbiról úgy vélik, a szemmel verés ellen nyújthatott védelmet a tulajdonosának. 

Föld alatti sírok

A vizsgálatok szerint a temető abból az időszakból való, amikor a Kusita Királyság virágkorát élte Szudánban. A hatalmas területre kiterjedő, Meroe központú államalakulat északi határai egészen a rómaiak uralta Egyiptomig értek. A kusiták jellegzetes alakú, az egyiptomiaknál jóval hegyesebb piramisokat építettek végső nyughelyeikként, azonban ebben a temetőben nem voltak felszíni építmények, a sírok a föld alá nyúltak.

"Habár már 12 éve dolgozunk a területen, míg most sem tudjuk, meddig terjednek a temető határai" - mondta Mahmud Suliman Bashir régész, a szudáni Régiségek és Múzeumok Nemzeti Testületének (NCAM) munkatársa a LiveScience-nek. A NCAM kutatói a British Museummal karöltve dolgoznak a temető feltárásán, a szakértőgárda már egy online elérhető könyvet is megjelentetett az évtizedes munkáról. "A kusiták temetkezési szokásai alapján arra lehet következtetni, hogy a túlvilági életben való hit igen erős volt náluk" - mondta Julie Anderson, a British Museum kutatója, a könyv szerzője.

Az ezüstgyűrű

A kutatócsapat több olyan sírleletet is felfedezett, amelyeknek kifejezetten az volt a céljuk, hogy az elhunytak túlvilági életét segítse. Több sírban is találtak például nagyobb méretű korsókat, amelyek cirokból készült sört tartalmaztak. Az egyik elhunyt mellett egy szarvasagancsos istenséggel díszített ezüstgyűrű hevert, amelyen a szakemberek szerint a kusita művészetben gyakran kosfejjel ábrázolt Ámon látható. Ámon közeli templomának építése, valamint a dangeili temető használata egyébként ugyanarra az időszakra tehető.

Kétezer éves korsók, bennük valaha ciroksör volt

A gyűrűt valószínűleg egy hivatalnok hordhatta, akinek a kerámiaedények lepecsételése volt az egyik feladata, magyarázta Bashir, hozzátéve, hogy igen ritkák az ezüstből készült gyűrűk. Az egyik legérdekesebb lelet egy díszített fajansz doboz volt, amely az egyiptomiak és a kusiták által "udjat" szemnek nevezett motívummal volt díszítve. A régészek szerint a két szem a szemmel verés ellen védett.

A praktikus kusita tálka

Az egyik sírban a kutatók egy étkezéseknél használatos tálkát is találtak, amelyre hétféle ételt helyezhettek el. "Ez a kollekció igen egyedinek számít, sehol máshol nem találkoztunk még ilyennel, minden bizonnyal élelem felszolgálására használhatták" - mondta Bashir.

Az örök álmát alvó íjász

Egy másik sírban valószínűleg egy íjász nyugodhatott, ugyanis nyílhegyeket találtak mellette, hüvelykujján pedig egy kőből készült gyűrűt viselt, amely az íj húrjának kihúzásában segítette. A kusitáknál az íjászok igen fontos szerepet töltöttek be a társadalomban, a király, valamint a királynő mellett ők hordhattak csak kőgyűrűt. Jelentőségét mutatja, hogy Apedemakot, a háború oroszlánfejű istenét gyakran íjászként ábrázolták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére