Nyüzsgő bazár lett Róma jelképéből a sötét középkorban

A Colosseum, amely az ókorban ötvenezer ember befogadására volt alkalmas, a világ legnagyobb amfiteátruma. Elliptikus alaprajzú, 188 méter hosszú és 156 méter széles, magassága 48,5 méter; mészkőből, tufából és téglából épült. Építését az i.sz. 69-79 között uralkodó Vespasianus császár rendelte el. Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták, mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero császár egy, a közelben álló szobráról.

Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, és a korhoz képest hatalmas méretű közönség befogadására volt képes. Számos kijáratának (vomitorium) köszönhetően szükség esetén akár 10 perc alatt ki lehetett üríteni. Az amfiteátrumot i.sz. 80-ban  nyitották meg, mely során mintegy ötezer vadállatot - köztük leopárdokat és oroszlánokat - gyilkoltak le.

A "dicső napoknak" azonban az 5. századtól kezdődő barbár hódításokkal és a Római Birodalom hanyatlásával vége szakadt, a Colosseum pedig új szerepet kapott: a monstre viadalokat és tömeges kivégzéseket istállók, színes üzletek és hangos kereskedők vették át. Az ötödik-hatodik században fokozatosan a római nép vette birtokba az egykoron Róma nagyságát hirdető amfiteátrumot, amely újra megtelt élettel.

Régészek legutóbb nyolcvan, a Colosseumba vezető boltíves bejárat maradványait tárták fel, de találtak lakóházakromokat, terrakotta szennyvíz csatornákat és cserépedény-maradványokat a 4-9. század közötti időszakból. A legérdekesebb lelet egy elefántcsontból faragott majomfigura volt, amit valószínűleg parasztként használtak sakkozáskor. A szakemberek vélekedése szerint a Colosseum egészen 1349-ig volt lakott, ekkor egy földrengés következtében súlyos károk keletkeztek az építményben.

Az ásatást a római Amerikai Egyetem és a Roma III Egyetem (Università degli studi Roma Tre) régészei és diákjai végezték kulturális örökségvédelemmel foglalkozó szakemberek bevonásával. A Colosseumot jelenleg restaurálják, amelynek első fázisa zajlik: a 20 millió euróból megvalósuló projekt során az ókori építményt felállványozzák és gondosan megtisztítják. A műemlék teljes restaurálása a tervek szerint 2016-ban ér véget.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye