Klímaváltozás miatt hanyatlott le Egyiptom?
2014. május 21. 15:06
Egy hirtelen bekövetkező klímaváltozás következtében kezdődhetett meg az ókori Egyiptom hanyatlása – állítják kutatók, akik többek között egy egyiptomi koporsó fagyűrűinek vizsgálata nyomán jutottak erre a következtetésre.
Korábban
Az ókori Egyiptom lehanyatlása a tudományos diskurzusban régóta heves vita tárgyát képezi, s eddig számos elmélet született ennek kapcsán a háborúskodástól kezdve az éhínségeken át a járványokig. Amerikai kutatók azonban most azt állítják, hogy Egyiptom azon birodalmak közé tartozik (Mükéné, Harappa-civilizáció), amelyek életében szintén egy hirtelen lezajló klímaváltozás hozott döntő változást.
Az amerikai Cornell Egyetem kutatói az egyiptomi Ipi-ha-ishutef fakoporsójának és a III. Szenuszert (i. e. 1878-1839) fáraó piramisa mellett eltemetett halotti bárkák famintáinak vizsgálata nyomán jutottak a fenti következtetésre. „A fagyűrűk egy olyan hirtelen bekövetkező klímaváltozásról árulkodnak, amelytől ma a politikai döntéshozók és mi is tartunk” – fogalmazott Stuart Manning, a Cornell professzora. „Ezek a nyomok azt mutatják, hogy a klímaváltozásnak nem kell olyan katasztrofálisnak lennie, mint volt a jégkorszak, hogy felfordulást okozzon” – fűzte hozzá.
A New York-i egyetem szakemberei a különböző famintákból vett évgyűrűsor kormeghatározásán alapuló dendrokronológiai módszert alkalmazták (az eljárásról és régészeti használatáról bővebben erre a linkre kattintva olvashat). A vizsgálat egy szokatlan időjárási anomáliát jelzett i.e. 2200-t követően; a paleoklimatológiai kutatások szerint egy rövid ideig tartó szárazság köszönhetett Egyiptom népére.
A rapid klimatikus változásnak mélyreható politikai következményei lettek a birodalom egészére nézve. A szárazság éppen csak akkora mértékű volt, hogy zavarok keletkezzenek az élelmiszerellátásban és az egyéb infrastruktúrákban – ez vezetett az akkádok és az Egyiptomi Óbirodalom összeomlásához is, hasonlóan a többi ókori civilizációhoz, fejtették ki az amerikai kutatók.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Németország
- A hőmérés precíz mestere, aki a borszeszt higanyra cserélte: Daniel Gabriel Fahrenheit
- A német U-Bootok ellen már Pearl Harbor előtt is harcolt az Egyesült Államok
- Nem várt irányból érte Franciaországot a II. világháborús náci csapás
- A Szabadság-szobron is lyukat ütött a német szabotőrök robbantása New Yorkban
- Első felszállásakor még tört-zúzott, később hideg fejjel aratta légi diadalait a „vörös báró”
- Feltárta az ókori világ csodáit, és úri hóbortból tudománnyá formálta a régészetet Wilhelm Dörpfeld
- Az emberéletek megmentésével érvelt a harci gáz bevetése mellett „Doktor Halál”
- Romokból emelt várat a német újjászületés letéteményese, Konrad Adenauer
- Kacsával és kakaduval a világűr felé: az Opel család zsenije, „Rakétás Fritz”
- Inkább volt tehetséges festő, mint képzett fizikus a távíró feltalálója, Samuel Morse 19:20
- Filmmel és új hangszereléssel ünneplik a 100 éves Székely Himnuszt 16:20
- Divatosra fűzve: a darázsderék tündöklése és bukása 14:50
- Ellenségképek gyártásával taposta ki a jakobinus diktatúra útját Jean-Paul Marat 12:50
- A hőmérés precíz mestere, aki a borszeszt higanyra cserélte: Daniel Gabriel Fahrenheit 07:30
- Golyózáporral ért véget a hírhedt gengszterpáros, Bonnie és Clyde véres ámokfutása tegnap
- Kölcsönösen előnyös szövetséget kötött az Egyesült Államok és az olasz alvilág a II. világháborúban tegnap
- Megnyílt az új Néprajzi Múzeum a Városligetben tegnap